Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Kocsis István: Báthory István (tévéjáték két részben)
hódoltatjuk, beleértve Moszkvát is - méltó válaszul arra, hogy Livóni- át akkor ragadta el a lengyel koronától, amikor a lengyel királyságnak nem volt királya, aki védelmére minden erőt egybefoghatott volna... (Zavartan.) Mintha kissé elragadott volna a lelkesedés. Bocsáss meg, Anna. ANNA Miért ez a nagy sietség? Nemrég jöttél haza Danckából. BÁTHORY Hiányozni fogsz nekem, Anna. ANNA (Hallgat, majd keserűen kitör.) Tudom, hogy el akarsz válni tőlem, mert nem lesz gyermekem! Azt is tudom, hogy a pápának hatalmában áll elválasztani minket! BÁTHORY Nyugodj meg, Anna. (Megsimogatja.) Nyugodj meg. Ami házasságunk a lengyel néppel kötött szövetségemen a pecsét. Meg- gyalázhatnám-e én ezt a szövetséget? Lemondhatnék-e minden lengyelek énbennem való hitéről? ANNA Utadban állok. BÁTHORY Nagyon megkedveltelek, Anna. ANNA Valaki utódot kell hogy szüljön a lengyel királynak. Ki lesz az, ha én nem lehetek? BÁTHORY (Vigasztalni próbálja.) Ha nem szülsz nekem fiút, akkor nem az én fiam lesz az utódom. ANNA (Továbbra is ellenségesen.) Tagadod, hogy soha ki nem haló Báthory-dinasztiáról álmodozol?! BÁTHORY (Tréfából.) Teelőtted, szeretett hitvesem előtt miért is titkolnám, hogy mindent elkövetek, ami erőmből telik, hogy a Báthory-di- nasztia Európa legtekintélyesebb, leghatalmasabb dinasztiájává váljék. ANNA Válj el akkor tőlem, vagy kérjed Istent, hogy ajándékozzon meg téged a halhatatlansággal. (Egy ideig csendben ül, majd ismét kiabálni kezd.) És az micsoda dolog, István, hogy az én személyi tulajdonomat állami tulajdonnak tekinted?! Az utolsó ékszeremet is pénzzé akarod tenni?! Hogy fegyvert vásárolsz érte, meg zsoldosokat szegődhetsz, az engem nem vigasztal! És az sem vigasztalhat, hogy csak azért vettél feleségül, mert másképpen nem szerezhetted volna meg a lengyel koronát, s az sem, hogy csak azért bújsz be néhanapján az ágyamba, mert még mindig reménykedsz abban, hogy fiút szülök neked! BÁTHORY (Csendesen.) Köszönöm, hogy őszinte vagy hozzám, Anna. ANNA Ha köszönöd, még őszintébb leszek! Nem kevesen vádolnak téged azzal, hogy teneked szándékodban áll a lengyel nemzetet Magyar- ország felszabadításáért feláldozni! BÁTHORY (Harag nélkül.) Ó szegény vészmadarak. Egyelőre ott tartunk, hogy Erdélyből harcedzett magyar vitézek tízezrével jönnek át lengyel földre, hogy a Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborújában a lengyel nemzetet megsegítsék. ANNA Nem a nagy zsolt csalogatja át őket?! BÁTHORY Ki zsoldért, ki hírnévért, ki szabadságáért, ki igazságáért, ki hitéért... Nagyon bonyolult ez, Anna. ANNA (Sírva fakad.) Tudod, mitől rettegek a legjobban, István? A te első kudarcodtól. Mert biztos vagyok benne, hogy te csak az első nagy kudarcodig leszel képes elnézni nekem, hogy Isten nem érdemesített engem arra, hogy fiút szüljek neked. Az első nagy kudarcod után már nem leszel képes ekkora nagy933
