Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 10. szám - Derzsi Pap György: Emékeim 1956-ból
megtörtént a begyűjtés. Az élelemadomány: cukor, liszt, só, bab, vöröshagyma, vágott baromfi, rengeteg füstölt hús, zsír, száraztészta, sok gyümölcs és bor. Voltak olyan adakozók, akik kosárban befőtteket küldtek a sebesültek részére. A szállítmány kíséretével engem és Magda József szomszédomat bízta meg a község Nemzeti Bizottsága. A gyűjtés kora délután fejeződött be, a szállítmánnyal azonnal indultunk. Balatonbogláron sok szabadságolt honvéddel találkoztunk, amiből arra következtethettünk, hogy a honvédség vezetése nem egységes, mert a magyarul beszélő idegen tisztek szabotálták Nagy Imre kormányának parancsait, mely a honvéd hadsereget harcba szólította a Duna vonalánál. Székesfehérváron feltűnt, hogy a Budai úti laktanyák előtt orosz páncélosok sorakoztak, menetirányban Pest felé. A kísérőmmel találgattuk az oroszok céljait, mikor, merre mennek? Legjobb magyarázatnak a szovjet fegyveres erők kivonulását fogadtuk el. Ezzel a gondolattal nyugtattuk meg magunkat. Az se rontotta el optimizmusunkat, hogy az útelágazásoknál szovjet lövegek álltak tüzelőállásban. Viszont azon körülmény miatt, hogy nem állították meg a két teherkocsit, azt hittük, hogy az oroszok valóban kivonulnak az országból. A kivonulásukat menetbiztosítással végzik, mert nekik ellenséges területen számolni kell támadással - egy képzett katonának ez is természetes. Délután 3 órakor értünk fel a Móricz Zsigmond körtérre, az élelmiszer-szállítmányt a Fehérvári úti kórháznál raktuk le, sok civil járókelő is kapott egy-egy kalap krumplit, lisztet. Az emberek arca nyugodt, viselkedésük sem volt ideges, de beszélgetést nem hallottunk. Mialatt osztogattuk az élelmiszeradagokat, fejünk felett zúgtak a nyugati államok repülőgépei. A hatalmas, hárommotoros gépek motorzaja megremegtette a kórház ablakait. Felségjeleiket könnyen felismertük: svéd, angol, nyugatnémet, lengyel, és francia repülőtársaságok gépei hozták a vérplazmát, sok orvosi műszert, kötszert a budaörsi katonai repülőtérre. Igen sok önkéntes lengyel orvos és ápolónő-asszisztens érkezett a szállítmánnyal. A nyugatnémetek teljesen felszerelt kórházvonatot küldtek orvosokkal és ápolószemélyzettel. Most láttuk csak, hogy milyen nagy horderejű világesemény a magyar forradalom, mennyire becsüli a nyugat a magyar nép sikereit, melyet rövid, egyhetes küzdelem után vívott ki az elnyomó szovjet kommunista rendszer ellen. Jólesett látni az európai kultúrnemzetek összefogását és segítőkészségét a magyar nemzet iránt. Ez az első nagyobb szabású győzelem a szovjet imperializmus ellen, a magyar nemzetben egyedül volt bátorság fegyverrel kivívni a szabadságot az orosz világhatalom ellen az ún. békekötések óta. A többi elnyomott országok kísérletei se méretben, se lelkesedésben, se eredményben, se a felvonuló tömegekben nem hasonlíthatók a magyar forradalom 1956-os világhírnevéhez, mert az oroszok hatalmas fegyveres erőit egyedül magyar földön verték meg. A szomszéd államok szovjetellenes megmozdulásai csak munkabérharcoknak és tüntető felvonulásoknak minősíthetők. Általános vélemény alakult ki, hogy a nemzet szabad választás útján fogja megválasztani társadalmi rendjét és kormányformáját. A választásokat nemzetközi karhatalom nyugodt légkörében bonyolítanák le, mely biztosítaná mindenki részére a szabad véleménynyilvánítást. Nagy Imre kormánya is beismerte, hogy egy választás csak nemzetközi ellenőrzés alatt történhet meg, a kormány csak a választások befejezéséig intézné a közügyeket. A szabad magyar rádió ismételten közölte, hogy a honvéd határvédelmi alakulatok orosz csapatok bevonulását jelentették a cseh és a román határon - a beszivárgás napok óta tart. Kísérőtársammal a harcok színhelyét szerettük volna felkeresni, de a vezető nem akart a pesti oldalra átmenni, mert attól félt, hogy a Duna-hidakat lezárják. Abban állapo_dtunk meg, hogy én gyalog átmegyek a pesti oldalra és hét órára visszajövök. Ok hajlandók voltak 4 órát várni. 853
