Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 9. szám - Gaszner Ferencné: "A galamb dala" - Pinczési Judit versvilága és gyermekköltészete

nyegetett világ dolgait s a cselekvés lehetőségétől megfosztott, lelkiismeretes ember aggódó éberségét. „Mert fellegekben lakhatom, / látom ám, mi van odalent, / kés fenődik, nyak ropog, (arc az arccal ölrement), / vad tust üttök kis dobokon / és futtok mind a frontokon / Ej, ha nem volnék békegalamb, / úgy lekennék egy nagy pofont!”10 Szinte magától értetődő, hogy felnöttversköteteinek is van jó néhány darabja, így a Tavasz, az Indulás, a Vackorfa, az Éjjeliőr, Az ősz öltöztetése, a Szél vagy a Hálaadó ének / Drága jó anyámnak című versek a Láng volt az élet kötetéből, amelyek ér- zékletessége, érzelmi tisztasága és közvetlenebb kifejezésmódja élményformáló hatással lehet a fogékonyabb gyermekolvasóra. Ugyanakkor a gyermekversek többségéről is elmondható, hogy üdítő, igazi versélményt nyújtanak a felnőtt olvasónak is. Példa lehet erre Téli fa című gyermekverse, melynek szuggesztív, miniatűr képi világa, talányos, bölcselő hangulata magával ragad felnőttet, gyereket egyaránt. „Szikrázó forgács / múló időm. / Pörgő darázs / a törzsem. / Tüskeág, fészekalj, / ledőlt várfokon / a felmagasított ködben.”11

Ha módszeresebben megvizsgáljuk Köcsög Tóbiás című gyermekverskötetét, látjuk, hogy derűs gyermekvilág, a kicsinyek lelki-érzelmi beállítódásának, látásmódjának megfelelő gyermekpoézis tárul fel benne. Tematikai változatosság, hangulati, érzelmi sokszínűség jellemzi a gondos szerkesztési rendben soijázó verseket. Alaphangjukat így nem véletlenül a gyűjtemény elején álló Nevetésfa című költemény adja meg. Játék, varázslat, a mindent megszemélyesítő gyermeki fantázia uralja a versek világát, s ezt az önfeledt; üde kavalkádot - érezhetően - a gyermekkor feledhetetlen szépsége, háborítatlan derűje utáni vágy ébresztette fel a felnőttben, aki ebben a világban mindig otthonosan, biztonságban érezte magát. A gyermekversekben a magára talált költő vigad, mókázik, mesél vagy tűnődik „olyan édes gyerekhangon”, amitől költeményei hitelessé válnak s jelenkori színvonalas gyermeklíránk értékeit gyarapítják.

Verseinek legtöbbje a szereplíra körébe utalható, s ez a viszonyulás tárgyához Pinczési Judit szándéka szerint is azt a célt szolgálta, hogy gyermekközönsége a legtermészetesebb és legközvetlenebb módon jusson a felidézett élmények birtokába. „... felmászok a Nevetés-fára, / maradásból van minden ága, / talpam alatt virág és fény.”12 A részletben érzékelhető többjelentésű metafora is bizonyság arra, milyen igényesen, teljes ihletettséggel, beleéléssel formálta verseit, s mennyire tudatában volt a gyermekiélek fogékonyságának, érzékenységének. így a mondókaversek, játékos rigmusok, eseményes vagy dalszerű költemények vidám élménykínálata mellett továbbvezeti a gyereket a líraibb szféra: az érzelmek, hangulatok, a mélyebb gondolatok sejtelmesebb régiója felé. Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Agnes gyermekköltészetével rokon világ az övé, de mivel tehetsége és vonzalma is volt a gyermekkor örömeinek megverseléséhez, bizonyára magától, a nagy minták nélkül is rátalált volna a helyes hangvételre. Gyermekköltészetünknek a gyermek- és ifjúsági irodalomban kivívott rangja azonban - épp az értékteremtő elődök által - mindenképpen jelentős művészi késztetés volt számára. Miről is szólnak Pinczési Judit gyermekversei? Esen- dőségröl és sóvárgásról, mint a Légtomász című költemény; Szeretetvágyról, mint az Erdőben öt vadász négysorosa; a barátságról, mint az Erdei vigalom tündéri ka- valkádja; titkokról, álmokról, napról, holdról, csillagokról, évszakokról, földről és hovatartozásról. Megkapó formában találunk rá ez utóbbi témákra a Szomorúfüz, a Jön a fény, A világnak ablakában, a Margaréta, az Altató, a Búcsúzó s a Hazánk a Föld legyen című versekben. A felsorolás talán érzékelteti, hogy Pinczési Judit semmiről nem feledkezett meg, ami a gyerekek képzeletét, lelkét formálhatja, ami „útravaló- ként” életük kevésbé napsütötte korszakain is élteti, elkíséri őket.

A játékos vagy érzelmi, gondolati tartalmat a gyermeki elvárásoknak megfelelő, vonzó formában fejezi ki. Egy-két kivételtől eltekintve, versei kötött ritmusú, jól mondható szövegek, az ütemhangsúlyos vagy időmértékes hangzás jellemzi őket, de gyakori a szimultán ritmusú költeménye is. Valamennyit kedvesen vagy játékosan hangzó