Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1-2. szám - M. Kiss Sándor: Egy karika a szalámiból (Beszélgetés Kiss-Balázs Eszterrel) (interjú)

dali” elhajlóknak. Egyszerűen az történt, hogy a jegyzőkönyvvezetőnek fogalma sem lévén a politikai kérdésekről, leírt valami terhelőt, függetlenül attól, hogy annak kevés köze volt a valósághoz. Gyorsírni minden bizonnyal nem tudott, mert megfigyeltem lassú kézmozdulatait a tárgyalás alatt, amikor félórákig nézelődött, aztán lassan valamit leirogatott. Ebből eredt, hogy a fellebbviteli tárgyaláson nem vehették figyelembe az általam előadottakat. Ugyancsak kihagyták a jegyzőkönyvből az ügyész vádat emelő és büntetést kérő beszédét, amely szó- szerint így hangzott: nem lehet figyelembevenni vádlottnak azt az állítását, hogy nem szervezkedett, „mert bár mi tudjuk, hogy a vádlott nem szervezkedett, de kapcsolatban állott Justus Pállal, aki kapcsolatban állt Rajk Lászlóval, Rajk pedig igenis szervezkedett és célja a népi demokrácia megdöntése volt.” Ezen a címen kérte tehát az ügyész a súlyos ítéletet, bár beszédében az is szerepelt, amit a jegyzőkönyv mégis tartalmaz. Ennek, valamint a tárgyalás lefolyásának bizonyítására kérem akkori kirendelt védőm, dr. Révai Tibor (Petőfi Sándor utcai munkaközösség) kihallgatását.

Fentiek értelmében tehát nem csupán arról van szó, hogy (ami a törvényességi óvásban benne rejlik) az iratokban foglalt tényeket másként kell megítélni, hanem arról, hogy nem azok a tények állanak fenn, hanem merőben mások, mint amiket az iratok tartalmaznak.

Bizonyítékul kérem Justus Pál kihallgatását is.

Justus Pál esetében a már nem felmentő, 1955 novemberében hozott ítélet is kimondja Justus szocialista voltát, és a felmentő ítélet csupán szocialista tevékenységének „vitatható” voltát szögezi le. Véleményem szerint én, aki Justus tanítványt voltam, és mindvégig szoros kapcsolatban álltam vele, nem lehettem ebben sem tőle etérő. Kérem a Legfelsőbb Bíróságot, szíveskedjék megállapítani:

a) a periratokban foglalt tények helyt nem álló voltát és ezzel szemben a valóságnak megfelelő tényállást;

b) azt, hogy az, amit valóban elkövettem, semmilyen szempontból, még merev, szektáns szempontból sem minősülhet szervezkedésnek, mert nem volt az;

c) azt, hogy egész életemben szocialista meggyőződés vezetett, és ha volt tévedésem, az abból eredt, hogy a szocializmust minél fejlettebbnek, minél különbnek, minél tökéletesebbnek akartam.

Kérem fentiek alapján az iratok átvizsgálását, új tárgyalás kitűzését és fenti két tanú kihallgatásra beidézését, valamint az igazságnak megfelelő indoklással ellátott felmentő ítélet meghozatalát.

Budapest, 1957. március 31.

Kiss Eszter

Budapest, XIV., Dorozsmai-u. 13/a. I. 4. (férjezett Balázs Györgynél

Az észrevételekben foglalt adatokhoz a Legfelsőbb Bíróságon iratbetekintés útján jutottam.

*

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1956. Bf. 002455. legf. ü. sz.

„SZIGORÚAN TITKOS”

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA ELNÖKÉNEK!

Budapest

A Budapesti Megyei Bíróság 1953. szeptember 29. napján kelt B. II. 002612/1953. sz. ítéletével, népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt Kiss Eszter (: 1926. február 13. Budapest, Kutasi Erzsébet :) budapesti lakost 7 évi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá a közügyektől 6 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1953. december 1-jén kelt B. IV. 001449/1953. sz. ítéletével a tényállás változatlanul hagyása mellett, jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet.

A bíróság lényegében az alábbi tényállást állapította meg:

Kiss Eszter munkás családból származik. A gimnáziumi érettségit a budapesti skót-angol református gimnáziumban tette le. Ezután 1944-ben a Gráb féle textilipari rt-nél tisztviselőként helyezkedett el. 1949-ben az Alföldi Textilipari Vállalat, 1950-ben pedig a Textilipari Be76