Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1-2. szám - M. Kiss Sándor: Egy karika a szalámiból (Beszélgetés Kiss-Balázs Eszterrel) (interjú)

ruházási RV. textiltechnikusa lett. Itt dolgozott őrizetbevételéig. Emellett az egyetem bölcsészeti karán III. éves ma­gyar—történelem szakos bölcsészhallgató volt. 1942-ben került kapcsolatba a munkás- mozgalommal és 1943-ban ismerkedett meg a trockista Justus Pállal. 1943-tól kezdve rendszeresen résztvett a Justus Pál által tartott szemináriumokon és ott maga is trockista nézeteket hirdetett. 1944-ben, amikor a Szűcs és Bőrdísz­műves Szakszervezetben figyelmeztették Justus helytelen nézeteire és arra, hogy váljon meg tőle, mert rendőrségi besú­gó, védelmébe vette Justust és továbbra is fenntartotta vele a kapcsolatot, egy­re inkább befolyása alá került. 1944. március 18. után csak 1945. feb­ruár 9-én találkozott újra Justussal a vádlott, aki a Kommunista Pártba akart belépni. Justus arra kérte, hogy a Szo­ciáldemokrata Pártba lépjen be, mert mint mondotta, miután az oroszok meg­szállták az országot, az értelmiség nem fog belépni a Kommunista Pártba, s így nekik az lesz a feladatuk, hogy a Szo­ciáldemokrata Pártba lépve, annak ré­vén a dolgozókat rávezessék arra, hogy egy új forradalom esetén, hogyan visel­kedjenek, s oda tömörítsék a tömege­ket. Ezt követően a vádlott belépett a Szdp-ba és még 1945 februárjában az Szdp. központi oktatási osztályára került, ahol bár beosztott volt, de tulajdonkép­pen ő intézte az oktatás központi irányí­tását. A munkakörével kapcsolatban a vádlott rendszeresen folytatott megbe­széléseket Justus Pállal és miután min­denben magáévá tette Justus Pál troc­kista nézeteit, igyekezett pártmunkáját is annak szellemében elvégezni. Ennek megfelelően ellenségesen állt szemben az MKP-val és az a tudat élt benne, hogy a Kommunista Párt félrevezeti a töme­geket. Kommunistaellenes beállítottsága kész­tette arra is, hog yegy sillabuszt készí­tett, amelynek az volt a lényege, hogy a kommunista oktatást és annak mód­szereit nem tehetik magukévá, mert an­nak az a célja, hogy a Kommunista Párt és a Szovjetunió érdekében a dolgozókat félrevezesse. Kifejtette azt is, hogy a MKP-nak nem az a célja, hogy a pro­letáriátust új forradalomra előkészítse. Ezt a sillabusz további céljaik érdeké­ben átadta Justus Pálnak. Beosztásánál fogva vádlott a pártisko­lák és szemináriumok megszervezését és az oktatók kiválasztását is maga végezte el. Ezt a helyzetét felhasználva a pártis­kolák és szemináriumok részére olyan oktatókat választott ki, akik az általa vallott trockista nézeteket hirdették. így Papp Koleszárt is több ízben küldte ki előadónak azért, mert tudta róla, hogy trockista nézeteket hirdet és azt vallja, hogy Trockij képviselte a munkásosz­tályt, Sztálin pedig elárulta azt. Vádlott tudta, hogy Papp Koleszár csak látszatra kommunistabarát, a valóság­ban azonban meggyőződéses trockista. 1946 végén Papp Koleszár közölte is ve­le, hogy csak arra vár, hogy egy rést találjon s akkor egy megszervezett cso­porttal proletár forradalmat fog kirob­bantani. Vádlott egyetértett ezzel a terv­vel és szándékában állt Papp Koleszárt támogatni az ilyen irányú szervezet lét­rehozásában. Papp Koleszárral 1948-ig fenntartotta a kapcsolatot s ennek so­rán rendszeresen folytattak politikai tar­talmú beszélgetéseket is. 1946. év közepén a vádlottat az Szdp. központjából elbocsátották, de ennek el­lenére több üzemben tartott előadást s előadásaiban burkolt formában a troc­kista nézeteket hirdette. A két munkáspárt egyesülése után a vádlott tagja lett a MDP-nek. Ennek el­lenére a pártellenes nézeteket valló kü­lönböző személyekkel továbbra is fenn­tartotta kapcsolatát. így rendszeresen ta­lálkozott Angyal Lászlóval, Gátorival és Garamvölgyivel s összejöveteleik során trockista szellemben tárgyalták meg a politikai helyzetet. Fentiek alapján a Budapesti Megyei Bíróság 1953. szeptember 29. napján kelt B. II. 002612/1953. sz., a Legfelsőbb Bí­róság által 1953. decmber 1. napján B. IV. 001419/1953. sz. alatt jogerőre emelt ítélete ellen, a Bp. 225. §. alapján a törvényesség érdekében óvást emelek és indítványozom, hogy a Legfel­sőbb Bíróság a Bp. 227. §. értelmében, mondja ki, hogy a megtámadott határo­zat törvénysértő, helyezze az ítéletet ha­tályon kívül és hozzon az ügyben érde­77

Next

/
Thumbnails
Contents