Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 1-2. szám - M. Kiss Sándor: Egy karika a szalámiból (Beszélgetés Kiss-Balázs Eszterrel) (interjú)
ruházási RV. textiltechnikusa lett. Itt dolgozott őrizetbevételéig. Emellett az egyetem bölcsészeti karán III. éves magyar—történelem szakos bölcsészhallgató volt. 1942-ben került kapcsolatba a munkás- mozgalommal és 1943-ban ismerkedett meg a trockista Justus Pállal. 1943-tól kezdve rendszeresen résztvett a Justus Pál által tartott szemináriumokon és ott maga is trockista nézeteket hirdetett. 1944-ben, amikor a Szűcs és Bőrdíszműves Szakszervezetben figyelmeztették Justus helytelen nézeteire és arra, hogy váljon meg tőle, mert rendőrségi besúgó, védelmébe vette Justust és továbbra is fenntartotta vele a kapcsolatot, egyre inkább befolyása alá került. 1944. március 18. után csak 1945. február 9-én találkozott újra Justussal a vádlott, aki a Kommunista Pártba akart belépni. Justus arra kérte, hogy a Szociáldemokrata Pártba lépjen be, mert mint mondotta, miután az oroszok megszállták az országot, az értelmiség nem fog belépni a Kommunista Pártba, s így nekik az lesz a feladatuk, hogy a Szociáldemokrata Pártba lépve, annak révén a dolgozókat rávezessék arra, hogy egy új forradalom esetén, hogyan viselkedjenek, s oda tömörítsék a tömegeket. Ezt követően a vádlott belépett a Szdp-ba és még 1945 februárjában az Szdp. központi oktatási osztályára került, ahol bár beosztott volt, de tulajdonképpen ő intézte az oktatás központi irányítását. A munkakörével kapcsolatban a vádlott rendszeresen folytatott megbeszéléseket Justus Pállal és miután mindenben magáévá tette Justus Pál trockista nézeteit, igyekezett pártmunkáját is annak szellemében elvégezni. Ennek megfelelően ellenségesen állt szemben az MKP-val és az a tudat élt benne, hogy a Kommunista Párt félrevezeti a tömegeket. Kommunistaellenes beállítottsága késztette arra is, hog yegy sillabuszt készített, amelynek az volt a lényege, hogy a kommunista oktatást és annak módszereit nem tehetik magukévá, mert annak az a célja, hogy a Kommunista Párt és a Szovjetunió érdekében a dolgozókat félrevezesse. Kifejtette azt is, hogy a MKP-nak nem az a célja, hogy a proletáriátust új forradalomra előkészítse. Ezt a sillabusz további céljaik érdekében átadta Justus Pálnak. Beosztásánál fogva vádlott a pártiskolák és szemináriumok megszervezését és az oktatók kiválasztását is maga végezte el. Ezt a helyzetét felhasználva a pártiskolák és szemináriumok részére olyan oktatókat választott ki, akik az általa vallott trockista nézeteket hirdették. így Papp Koleszárt is több ízben küldte ki előadónak azért, mert tudta róla, hogy trockista nézeteket hirdet és azt vallja, hogy Trockij képviselte a munkásosztályt, Sztálin pedig elárulta azt. Vádlott tudta, hogy Papp Koleszár csak látszatra kommunistabarát, a valóságban azonban meggyőződéses trockista. 1946 végén Papp Koleszár közölte is vele, hogy csak arra vár, hogy egy rést találjon s akkor egy megszervezett csoporttal proletár forradalmat fog kirobbantani. Vádlott egyetértett ezzel a tervvel és szándékában állt Papp Koleszárt támogatni az ilyen irányú szervezet létrehozásában. Papp Koleszárral 1948-ig fenntartotta a kapcsolatot s ennek során rendszeresen folytattak politikai tartalmú beszélgetéseket is. 1946. év közepén a vádlottat az Szdp. központjából elbocsátották, de ennek ellenére több üzemben tartott előadást s előadásaiban burkolt formában a trockista nézeteket hirdette. A két munkáspárt egyesülése után a vádlott tagja lett a MDP-nek. Ennek ellenére a pártellenes nézeteket valló különböző személyekkel továbbra is fenntartotta kapcsolatát. így rendszeresen találkozott Angyal Lászlóval, Gátorival és Garamvölgyivel s összejöveteleik során trockista szellemben tárgyalták meg a politikai helyzetet. Fentiek alapján a Budapesti Megyei Bíróság 1953. szeptember 29. napján kelt B. II. 002612/1953. sz., a Legfelsőbb Bíróság által 1953. decmber 1. napján B. IV. 001419/1953. sz. alatt jogerőre emelt ítélete ellen, a Bp. 225. §. alapján a törvényesség érdekében óvást emelek és indítványozom, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. §. értelmében, mondja ki, hogy a megtámadott határozat törvénysértő, helyezze az ítéletet hatályon kívül és hozzon az ügyben érde77
