Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 8. szám - Tatár Sándor: A "létezés-szakma": elébevágni a nyelvnek (Ottlik Gépza: A Valencia-rejtély) (tanulmány)

r Győzelem (értelmes élet, értelmes tevékenység) Astrid A. Andersen győzel­me az Atlétika VB gátfu­tás számában. I A „maorizált” Vandal (Dä­nemark) győzelme I A lelkűkben kitörölhetet­lenül dán/viking Kirketerp kapitány és Maandygaard tengernagy személyes elégtétele (minden hazafi- atlanságuk (!) ellenére is). Győzelem az élet értelmet­lenné, vegetálássá ürese­désének réme ellen. i A hajónapló köteles­ségszerű, ugyanakkor eti­kai indíttatású folytatása (Kirketerp), az (önmaga előtt való) nevetségessé válás vállalásával is. (Az ember nem bújhat ki a bőréből, még ha lesajnál­ják is makacsságát, Don Quijote-i atavizmusát, sőt akkor sem, ha saját maga előtt is mindinkább meg­kérdőjeleződik e köteles­ségteljesítés értelme.) Győzelem a dán felfuval- kodottság („~”) és sértő­döttség fölött. A dán önérzetet ugyebár egya­ránt sértette a tudatlan­ságból és hanyagságból (a Viking helyett) a népre ragasztott .Vandal’ név, a meg nem hódított európai országok „részvéte” és „finomlelkűsége”, vala­mint az a rendelkezés, mely szerint a meghódított Vandal (Dänemark) 65. évüket el nem ért lakói reggelente három-négy órát a fákon kötelesek tölteni. (E sértődöttség természetesen a hódító maorik minden tárgyila­gosságot nélkülöző lebe­csülésében sült ki. i Annak belátása, hogy az ő időben-véges-gondolkodó -individuum alapú dán (európai) kultúrájuk és gondolkodásuk korántsem feltétlenül magasabbren- dű a polinéziaiakénál. Sőt, intellektuális egyoldalúsá­ga a létből - ellentétben a világot totálisabban, hi­ánytalanabbal „fel dogozó” maorival — csak egy meglehetősen szűkös tar­tományt képes bevilágíta­ni. —> A kötelezően előírt, s ilyen voltában gyűlöletes ,Tai’ megszólítás - némi etimologizálás utáni - elfogadása, sőt az érték­skála pozitív ágára helye­zése (47-48., ill. 57. o.). 660

Next

/
Thumbnails
Contents