Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1-2. szám - M. Kiss Sándor: Egy karika a szalámiból (Beszélgetés Kiss-Balázs Eszterrel) (interjú)

László már rács mögött volt. Tehát igenis összezagyválták a permanens forradalom internacionalista elméletét a nacionalizmussal. Konkrét hatalmi kérdésekről van szó. Itt és ezentúl trockistának neveznek minden olyan kommunista irányzatot, amelyről feltételezhető, hogy a szovjet terjeszkedési szándéknak esetleg ellenállhat. Rajk maga szívből utált mindenféle „trockizmust”, éles vitáik folytak Justusszal, személy szerint sem kedvelték egymást. A szociáldemokrácia belekeverése ebbe a kotyvalékba egy hajszállal később történt, ebben a cikkben erről még nem esett szó.

Balázs Gyurival ekkor beszéltük meg a taktikánkat: ha már bevittek valakit, teljesen mindegy, mennyi időre ítélik, a sztálini rendszer fennmaradásáig az illetőt úgyis benn fogják tartani. ítélhetnek valakit egy évre — tetszés szerint meghosz- szabbíthatják; ítélhetnek valamit tíz évre — tetszés szerint kiengedhetik. Nem mondhatunk olyasmit, ami miatt valakit begyűjtenek. Semmi olyat nem vallhatunk, aminek az alapján valakit kivégezhetnek. Tehát azt, hogy valaki kém vagy rendőrspicli, semmi áron nem írhatjuk alá. De azért, hogy valaki tett vagy nem tett szovjetellenes kijelentést, nem érdemes kapni két pofont. Palinak és a másik két Gyurkának is ő fejtette ki ezt a taktikát, Angyal Lacinak én. ö így reagált: „Ha azt akarják, valljál kémnek engem, nyugodtan írd alá, soha az életben egyetlen pofont én- miattam Te ne kapjál!” Ezt természetesen nem lehet betartani. Szép kimondani, de betartani képtelenség. Még azt határoztuk el erősen, hogy Angyal Laci nem kerülhet be, mert a szívbaja megölné, sem Székely Vera, a tüdőbeteg.

1949 májusában—júniusában még csönd van körülöttünk. Június 28-án a Múzeum-kert egy padján Justus Palival még leültünk pár szóra, ö mulatott rajta, hogy Rajk a „trockista” és nem ő. Másnap, június 29-én. Péter-Pál napján — Edit, a felesége sohasem fogja elfelejteni — az ő kulcsaival nyitottak be az ávósok házkutatásra. Abba a lakásba többé nem tért haza. Velük egy házban lakott egy Dévay Hédi nevű kis színésznő, ő telefonálta meg az utcáról Margitéknak, hogy mi történt. Laci taxiba ült, megvárt a Baross téren a kapuban és értesített. Vörösnek én szóltam, ő Egri Gyurkának adta tovább, és Balázs Gyurkát Marie-Joe-val, a feleségével együtt, lezavarta Putnokra, hogy lógjanak át a szlovák határon. Balázs azonban délnek fordult, Jugoszlávia felé, Baján megszállt egy szállodában, a felesége utánament, az ő nyomán fogta el őket az ávó. Ők igen fontosak voltak: azt kellett volna a tárgyaláson vallaniok, hogy összekötők voltak Justus és Francoi? Gachot francia kultúrattasé között. Balázs Gyurit 14 napon át püfölték, végül megdühödött, fölragadta az asztalt és visszaütött, erre úgy meggyepálták, hogy nem lehetett a tárgyalásra fölvezetni. Tehát az a férfi volt, aki nem lett tanú, holott annak szánták. Mellékesen megjegyzendő, hogy Gachot a háború alatt embermentésben emberfeletti teljesítményt nyújtott. 1949-ben kiutasították Magyarországról, a közelmúltban — már élete legvégén — magas kitüntetésben részesítették. Balázs Gyuri folyékonyan vallott olyasmiről, amiket Justus mondott, azt is elismerte, hogy őt magát kémnek beszervezte a Théátre Francais, vagyis a Francia Nemzeti Színház. Tizenöt évre ítélték, ítéletét távollétében életfogytiglanra növelték. De én minderről csak 1954-ben szereztem tudomást Kalocsán, amikor odakerült valaki a Gyűjtőfogházból és fölmerültek köztünk az ismerős nevek.

Tudtak valamit tenni, lehetett valamit tenni a barátaikért?

Justus Edit a tárgyalás élőt mindent megpróbált Pali megmentése érdekében. Ösztönzésére — szintén Margitéknál, az ő írógépükön — Lacival megírtuk a Nehéz— Possony nevű kirendelt védő számára a tizenkét oldalas védőbeszédet. Az akkori fogalmak szerint szedtem pontokba, hogy Justus Pál a rendszer ellen semmit sem követett el, sőt felsorakoztattuk az érdemeit, például a két párt egyesülésének előmozdítását.

Mi lett ezzel a védőbeszéddel?

63