Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 5-6. szám - Palkó István: A Ko-dzsi-ki magyarul először (tanulmány)

1822 között a mű megértetését célzó Ko-ji-ki-ten („Kodzsiki-szótár”) 44 kötetre rúgó sorozatot adtak ki, s ezt követően még könyvtárnyi kommentárt. Így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy még a szakmabeli világ érdeklődése is — fordítás és kommentálás szemszögéből egyaránt — az említett gyér keretű, s annál nagyobb érdem, feladatvállalás, a mű magyarra fordítása, magyarázása és megjelentetése Kazár Lajos részéről.

Mi hazai és házi gondjaink közt nyűglődve ilyen vállalkozásokról, feladatokról még nem is álmodhatunk, nemhogy részesei lehetnénk. Ki is Kazár Lajos? Mi dolga a Kodzsikivel? Mi késztette a japán—uráli nyelvek összehasonlító vizsgálatára, munkásságára, a Kodzsiki magyarítására? Mielőtt a műről érdemben szólnánk, fordítója is megérdemli a rövid bemutatást, hiszen tevékenysége nyelvtudományi és irodalomtudományi téren is történelmi mérföldkő lehet itthon is, külföldön is. Miért? A továbbiakból, ha röviden is, de kiderül.

Kazár Lajos Magyarországon, Vas vármegyének egyik Rába-menti kis falujában: Balozsameggyesen (ezt a községnevet közigazgatási „bölcsességgel” azóta már megszüntették) született 1924-ben. A falusi nevelkedés, életforma, természetközelség, tájnyelv tökéletes birtoklása, stb. meghatározó volt élete további alakulására. Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen az azóta — művelődéspolitikánk „jóvoltából” — a nevét is elvett Állami Faludi Ferenc Gimnáziumban végezte kitűnő érettségivel. Mi akkori tanárai még nem sejthettük, hogy egy újkori Körösi Csorna Sándor indul életútjára. Egyetemi tanulmányait Kassán kezdte el, 1945 elején a háború Németországba sodorta, s ott folytatta tanulmányait. 1949 őszén Temes vármegyei születésű feleségével Ausztráliába vándorolt ki. Itt gyárakban, majd saját farmján dolgozott. Ezzel olyan anyagi alapot teremtett, hogy négy éves orientalisztikai tanulmányokat fejezhetett be Canberrában (The Australian National University: kínai és japán nyelv; ázsiai civilizáció; általános nyelvészet). 1970—1974-ben az Egyesült Államokban Indiana University Urálié and Altaic Studies részlegében tanult. Disz- szertációjában a japán—uralj nyelvhasonlítással foglalkozott. 1980rban jelent meg a japán—uráli nyelvhasonlításröl írt könyve; Japanese—Urálié language comparison; Locating Japanese origins with the help of Samoyed, Finnish, Hungarian, stc.: An attempt. Hamburg: Tsurusaki Books, 1980. Hamburgban az Egyetem japán tanszékén a Deutsche Forschungsgemeinschaft ösztöndíjával végezte kutatásait.

E nyelvészeti munkásságáról érdemben csak külön tanulmányban lehetne szólni. Itt csak azért került szóba, mert ez a tanulmánysorozat vezette el Kazár Lajost a Kodzsiki fordítás és magyarázat vállalásáig. Az átültetés gondolata már régebben foglalkoztatta, de nehézségeit látva e munkának, teljes vértezettség megszerzésére törekedett szert tenni vázolt tanulmányai révén. E munkája vállalására Barna Ferdinand, Vikár Béla stb. példája ösztönözte, késztette. Hogy vállalásában milyen tudatos, milyen öntudatos, Körösi Csorna Sándor szellemiségétől fűtött szándék, elhatározás munkált és munkál ma is Kazár Lajosban, mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban — eddigi, nemzetközileg ismert és elismert szakmunkássága mellett, mint az a körülmény, hogy 1988-ban saját dollárvagyonának jelentős odaadásával magyar alapítványt hozott létre abból a célból, hogy ösztöndíjasok részére tanulmányi lehetőségeket teremtsen az általa művelt kutatási témák továbbvitelére, kiteljesítésére, az érintett téma-térületek kiszélesítésére, itthoni meghonosítására. E téren ugyanis a magyar tudományos élet még az első lépések megtételéhez sem jutott el, messze elmaradva az európai kisebb és nagyobb országoktól is, még inkább a tágabb nemzetközi helyzettől. Amennyire kidolgozott — bár részben már nemzetközileg túlhaladott is — nálunk a finnugrisztika, a turkológia, a szlavisztika, stb. — ezekkel ellentétben ennyire elhanyagolt tudományterület pl. a japanológia.

Kazár Lajos a japanológia megteremtésének a tevékeny munkása kíván lenni mind a nyelvtudományi, mind az irodalomtudományi eddigi és további páratlan és egyedülálló tevékenysége révén. Ezeket előre kell bocsátanunk a Kodzsiki tüzetesebb ismertetése előtt. A korábban felvetett kérdésekre majd menetközben kirajzolódnak a válaszok.

502