Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 5-6. szám - Palkó István: A Ko-dzsi-ki magyarul először (tanulmány)
PALKÓ ISTVÁN A Ko-dzsi-ki magyarul, először Nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is páratlan esemény a KO-DZSI-KI (a továbbiakban: Kodzsiki) c. műnek magyar nyelvű fordítása, magyarázata és megjelentetése. Még a legtájékozottabb magyar olvasók számára is szükséges elöljáróban néhány kérdés tisztázása, megvilágítása. Először is: mi a Kodzsiki? A Kodzsiki a legrégebbi és egyben leghíresebb japán néprajzi (folklór), irodalomtörténeti és történelmi munka, amit másfélezer évvel ezelőtt írtak le már. Erre az 1500 éves lejegyzési időtávra még visszatérünk több okból. A Kodzsiki „Régi történetek feljegyzései”-t jelenti. Fordítását és magyarázatát magyar nyelvre dr. Kazár Lajos végezte, és a Magyar Történelmi Társulat — Sydney — Austrália kiadásában jelentette meg 1982-ben. A kötet csak 1000 számozott példányszámban jelent meg. A szerző 515. sorszámú dedikált tiszteletpéldányával ajándékozott meg, mint az akkori szombathelyi Állami Faludi F. Gimnázium tanárát és osztályfőnökét, amely gimnáziumnak 1943-ban ő érettségiző diákja volt. Az 1943-ban érettségizett osztály most 1988-ban tartotta 45 éves érettségi találkozóját Szombathelyen. Erre a találkozóra jött Szombathelyre Kazár Lajos Ausztráliából és ragaszkodása, nagyrabecsülése jeléül adta át egyedülálló munkáját személyesen. Annak ellenére, hogy a Kodzsiki már másfélezer éve lejegyzett és kultúrtörténeti jelentősége szinte fölmérhetetlen, eddig csak kínaiul, angolul, olaszul, és németül jelent meg, és most magyarul is napvilágot láthatott. Ez a nemzetközileg sivár helyzetkép a fordítások terén szinte képtelenségnek tűnik. Ezt csak akkor érzékeljük igazában, ha meggondoljuk, hogy Kodzsiki a japánság számára ugyanazt jelenti mint a görögségnek az Iliász és Odysszeia, a finnségnek a Kalevala, hogy csak a legeklatánsabb antológiákat említsem meg a sok közül. Amíg a homéroszi örökség elterjedtsége, ismeretsége óriási földolgozottsága, „európaisága” révén kultúr-köz- kincs. A másfélszázéve összegyűjtött és összeállított, kiadott Kalevala ismerete elemi európai ismeretanyagnak számít manapság, addig az ezek méltó társa, sőt több vonatkozásban eléjük helyezhető Kodzsiki — nemcsak nálunk, de széles e világon — jóformán ismeretlen világ, szellemi örökség, kultúrtörténeti unikum. Mi lehet ennek az oka. magyarázata? Oka sokféle, magyarázata méginkább. Néhányat említsünk csak. Japán nemcsak területileg esik kívül, távol az eurázsiai térségen, hanem sokkal inkább világfelfogásban, világszemléletben, szellemi életének specifikumában, ezt kifejező, rögzítő nyelvében, stb-ben. A nyelv a legkézzelfoghatóbb, legkonkrétabb vizsgálati terület, amelyiken a kérdés megközelíthető. A japán nyelv ez ideig, jelenünkig-rokontalan nyelv, így nyelvbe rögzült szellemi öröksége nemcsak a. kívülállónak, de magának a japánnak sem közérthető manapság, csupán mélyreható előtanulmányok után. A Kodzsiki legősibb részében olyan nyelvi állapotot rögzít, őriz, amit a mai japán esetleg csak egyes szavaiban ért, de igazi értelmében már nem. Olyanformán van a helyzete a Kodzsiki szövegével kapcsolatban, mint mi vagyunk regölő szövegeinkkel: a szavait értjük, de a szöveg értelmét nem, pedig a mi regölő szövegeink együtt éltek, változtak az élő népnyelvünkkel, és csak e századfordulón rögzültek, mégsem értjük ezeket teljes értelmén a szavainak, csak úgy, ha kifejtjük képvilágukat mai világképünkre, fogalmi, nyelvi rendszerünkre. A Kodzsiki szövegek lejegyzése pedig nem százév előtti, hanem 1500 év előtti. Ezért nem lep meg bennünket az a körülmény, hogy maguk a japánok már 1789— 501
