Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 1-2. szám - Tornai József: A kerítés (Bohózat három részben)
BODZA Ez az: ki lesz a tulaj? Mert nekem már volt egy tulajom, de azt is otthagytam, pedig nagyon okos, fehérszakállas öregúr volt. VÁLLALKOZÓ ÜR Megnyugtatja magukat, ha kijelentem, hogy én és embereim semmiféle megkülönböztetésre nem tartunk számot? Ha közös munkánkban tulajdonosról kell beszélni, akkor az természetszerűleg csak maga lehet, Bodza. (emberei felé fordul) Megmondjam, minket mi ösztökél ebben a vállalkozásban? Semmi egyéb, csakis a fejlődés! BODZA A fejlődés? Az jó dolog! Bodza vagyok, fejlődni akarok. BODZÁNÉ Csak aztán nehogy a nyakunkra fejlődjenek ezek az urak. KÉK ANGYAL és FEKETE ANGYAL (Vállalkozó úrhoz) Azt hisszük, főnök, hogy ezen a ponton egyszer és mindenkorra tisztáznunk kell valamit a drága Bodzánéval. VÁLLALKOZÓ ÜR Éspedig mit? KÉK ANGYAL és FEKETE ANGYAL Azt, hogy részünkről merő jóindulat és segíteni akarás nyilvánul meg ebben a munkában. De ha jól megnézzük, beszélhetnénk mi itt másként is. Aki tud számolni, láthatja, hogy mi vagyunk többségben. És a többségi elv alapján ... VÁLLALKOZÓ ŰR (roppant erélyesen) Ugyan, emberek, Micsoda meggondolatlan eszmefuttatás ez? Itt minden Bodza úré. Soha nem engedhetjük meg magunknak, hogy tulajdonjogát akár csak egy pillanatra is, elvitassuk. (Bodzához) Bodza úr, figyelembe kell vennie, hogy embereim fiatalok és az új nemzedék tele van ezekkel a demokratikus eszmékkel, „többségi elv” meg egyéb haszontalan szamárságok. KÉK ANGYAL és FEKETE ANGYAL Nem erre gondoltunk, mindegy. Az ördög se állít falhoz minket. BODZÁNÉ A csűrés-csavaráshoz nem értek, de valami biztosítékot adhatnának, hogy nem húzzák le rólunk az utolsó göncöt is! BODZA Vállalkozó úr szava nekem éppen elég. Minek gyanakodnunk, ha nincs rá okunk? VÁLLALKOZÓ ŰR Ez a beszéd, Bodza uram. Fogjunk hozzá, de komolyan. És Ünnepeljük meg az üzletet: hozátok a trombitát, emberek! Kék Angyal és Fekete Angyal a ládákhoz megy, kinyitják az egyiket és három réztrombitát szednek elő. Visszajönnek és egyiket Bodza kezébe nyomják. Fölállnak egy sorba. Egy-kettő-három, én vezényelek. Fújjanak egy szép éneket! Mind a hárman trombitájukba fújnak. Egyikük hamisabban fújja, mint a másik. BODZÁNÉ Hagyják abba, mert rögtön megsüketülök! Ilyen éktelen ricsajt! De- hát a maga emberei éppenolyan botfülű- ek, mint az én Bodzám! VÁLLALKOZÓ ŰR (megsimogatja a fenekét) Egy kis mulatság nem árt ilyen nagy munka kezdetén. (Bodzához, aki a kerékre akaszja a trombitát, míg Kék Angyal és Fekete Angyal ezentúl mindig magával hordja) Hát akkor kezdhetjük, Bodza uram? BODZA Én máris benne vagyok. De mit csinálunk tulajdonképpen? VÁLLALKOZÓ ÜR Rakétát, amivel a csillagok közé repülhetünk. Mi leszünk a földön az elsők, akik bejárjuk a Holdat meg a Vénuszt. Van kedve hozzá? BODZÁNÉ Csak akkor mehetsz, ha engem is viszel! BODZA Jössz, te is jössz velünk. Szükségem lesz ott rád. A Holdon is férfi a férfi. KÉK ANGYAL és FEKETE ANGYAL (táncolva) A holdon is férfi a férfi és nő a nő, csak éppen nincs hozzá levegő. VÁLLALKOZÓ ÜR Egy-kettő, bontsuk le itt a berendezést. (Kék Angyal és Fekete Angyal leszedi és kiviszi a színről a kereket, meg a csövet és egy nagy táblát hoznak be, amin különféle kapcsolók láthatók) Ez az alap, a többi szerkezetért mindnyájan elmegyünk. Csak Bodza úr maradjon itt, szereljen mindent a helyére. BODZA Csak siessenek, hogy meglegyen a rakéta. Bodza röpülni akar a csillagokba. KÉK ANGYAL és FEKETE ANGYAL Rakétáddal égbe szállhatsz: Az ember kérdés, de nincs rá válasz. Kimennek a színről mind a négyen, majd 17
