Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos levelezéséből

ő visszaütött. És ez azóta is jellemző minden diszkusszióra erről a kérdésről. Neked más a tapasztalatod? Külön emlékeztetlek X/15-i levelednek arra az ígéretére, hogy beszámolsz a „gnoszticizmus” ezer évéről, egy új történetszociológiai kérdéssel kapcsolat­ban. Ha volna hozzá szellem- és lélekjelenlétem, írnék egy világnézettörténetet dióhéjban. Spinozáról például ezt írnám: „Arra a kérdésre, miért teremtette Isten a rosszat, Spinoza így válaszolt: — Mert volt neki miből!” Ezt a tömörség-vágyat Jaspers szószátyársága provokálta ki belőlem, a Grosse Philosophen olvasása során. De azért én is türelmetlenül várom a foly­tatást. Még türelmetlenebbül a leveledet, bármilyen szemtelenség ez tőlem. — Sok szeretettel üdvözlöm Ágit is. Stefka külön fog írni. Siess! Béla" SZABÓ LAJOS (Szabó Lajos levele Tábor Bélához; Düsseldorf, 1963. december 23.) „Drága Bélám! Nagy diszkussziónk életre-halálra továbbmegy. A kisebb-nagyobb jelentőségű parí-amentek a nagy dialektikus történel­mi-materialista nyelv-filozófia önzetlen szolgálatában alakítják az ontikus-reá- lis világ interkontinentális textúráját. Emlékszem egy illetékes gondolatodra. Lehet, hogy Te már nem, én is sokszor így vagyok. Egy gondolat megbízható, tartós konok „valami” — már amennyiben ezt a nevet megérdemli! amennyiben önmagához-való kapcsolatát adott profilban (több nem lehetséges! több absurd!) realizálja. (A matematikai-kybernetikus játék az önmagukat reprodukáló gépecskékről-fiókákról!) „A nyelv s minden formaképzés — osztási művelet: ...” amit itt kifej­tettél arra még sokszor vissza szeretnék térni (Te is segíts hozzá! Vannak ked­ves kacsabőrbe bújt kakukkfiókák!). Többször lélegzetet kell vennem hozzá. Kár, hogy továbbra is maradéktalanul egyet kell értenünk a jaspersi unalom tekintetében. S mégis ott is igazat kell adnom: filozófiatörténetének befejező kötete korszakot temetően izgató lesz, ha olyan unalmas is marad, mint volt az első megjelent 1000 oldal. Kedves idézeted Ady-ból: hogy az igazságról is csak keveset ... Nem tudom idézni a sort. Jaspers logikájának címe: Wahrheit. Ao-val írtam alá pár évvel ezelőtt a képeimet, de abbahagytam, mert ab­ból külön önálló figuráció alakult. Az elmaradt beszélgetések úgy folytathatók mint írod, transcendálva, a „Spiel und Emst”12 fokozásaival! A Joyce-kritikai megjegyzéseidre minden részletében kíváncsi vagyok. A Zalai-hagyaték ügyében — fordulj Endréhez13. Szegről-végről rokona aki laborál rajta. De nagyon bezárkózó lehet az úriember. Pár éve, mikor ér­deklődtem Endrénél, ez volt az impresszióm. A gnózis-gnoszticizmus, elismert-elnemismert á la mystik miszticismus. Bizonytalan szóhasználattal eddig így volt és nagyjából most is (1930 után) 952

Next

/
Thumbnails
Contents