Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Bilecz Endre: Bibó István és a népi mozgalom politikai hagyományai (tanulmány)

igazgatást. Biibó felfogásában a demokratikus elit ezekben a népi önkormányzati szervekben alakul ki, s kiegészül az új népi értelmiség javával. Biibó elit-értelmezése tehát alapvetően tér el mind a liberális szellemi elit, mind a kommunisták politikai elit elkülönítését valló koncepcióitól. A népi mozgalom eliten a népet szolgáló, közösségek által kiválasztott és ellenőrzött laktív, kezdeményező csoportokat, egyéneket ért. Ez az elit nagyobbrészt természetesen a parasztokból, a munkásokból és a demokratikus szellemű, nemzeti kultúrájú értelmiségből választódik ki, és a népet szolgálja. A népiek egész demokratikus társadalom- szervezési javasla-trendszerét a két legnagyobb koalíciós párt már 1945-ben visszautasítja: a kisgazdapárt vezetése klasszikus polgári, paraszti demokráciát, a kommunista párté pedig proletárdiktatúrát tervez. Az utóbbi aztán 1948-tól realizálódik is, a népi mozgalom javaslatai pedig háttérbe szorulnak.

1956-ban a közvetlen demokrácia, a társadalmi önkormányzat kiteljesedik, átfogóbb formákban próbál megvalósulni. Donáth Ferenc nyomán (Bibó István és a magyar demokrácia alapkérdése; Bibó Emlékkönyv, 1980) hasonlíthatjuk össze az 1945 utáni és az 1956-os népi szervek működését.

1. 1956-ban jóval nagyobb a hatalmat gyakorló népi szervek s tagjaik száma, kiterjedtebb a befolyásuk az 1945-ös állapothoz képest.

2. 1945-ben elsősorban a parasztokat és a munkásokat tömörítik, aktivizálják a népi szervek, míg 1956-ban a munkástanácsok mellett értelmiségi bizottságok, paraszttanácsok is alakulnak.

3. Eredeti formájukban egyik történelmi fordulóponton sem pártkoalíciós jellegű szervezetek; 1945 után is csak fokozatosan tudják a pártközpontok (és az igazgatási centrumok) saját befolyásuk alá vonni őket.

4. Mindkét esetben társadalmi válsághelyzetben alakulnak ki: spontán módon, társadalmi támogatással működnek.

5. 1945-ben jórészt csak a helyi közigazgatást tudják átvenni, 1956-ban már a hatalom és társadalom viszonyában szerepet kapó minden lényeges területet ideiglenesen ellenőrzésük ailá vonnak: új viszonyrendszer kialakításával kísérleteznek.

A népi mozgalom koncepciója ebben az alapvető változásokat hozó két évtizedben alakul ki, ugyanebben az időszakban megy végbe a régi kettős társadalom végérvényes felbomlása is — ezért tartottam indokoltnak a népi mozgalom történetét ilyen nagy, ám viszonylag egységes periódusban tárgyalni.

NEMZETI SORSKÉRDÉSEK ÉS RADIKÁLIS REFORM 1956 UTÁN

1. Társadalmi kompromisszum helyett politikai megbélyegzés a népi mozgalom sorsa 1956—1958-ban. Bibó István, Farkas Ferenc (és más csoportok) Tervezete a demokratikus szocializmus hazai kibontakoztatását kívánta 1956—1957 fordulóján elősegíteni.

A nemzetközi polarizáció következményeivel, Magyarország geopolitikai helyzetével s a kialakult szocialista viszonyokkal messzemenően számolva akarja feloldani a hatalom és a társadalom országon belüli ellentétét. Ennek érdekében javasolja a korlátozott pluralizmus intézményeinek megtartását a gazdaságban és a politikában, valamint a félbemaradt demokratikus átalakítás kompromisszumos reformokkal történő lezárását. A népi mozgalom visszaszorul: Bi179