Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos levelezéséből

Szabó Lajos levelezéséből

VAJDA LAJOS

(Vajda Lajos levelezőlapja Szabó Lajoshoz, az Üj Szent János Kórházból, Budapest, 1941 tavaszán)

„Kedves Lajos! Nagyon megörültem lapodnak, már én is gondoltam rá, hogy írok Neked, de tudod ugye, hogy van az, ha az ember beteg. Őszintén mondom, hogy Téged és Bandit1 érzem legjobb barátaimnak, ha néha van úgy, hogy talán nem is értjük meg egészen egymást, vagy ha nem is beszélhetünk egymással. Mióta beteg vagyok, még fokozottabban és j ólesőn reagálok minden baráti és emberi figyelmesség megnyilatkozására, mint amilyen ez a mai levlapod volt. Rosszul esik tudnom, hogy most Te is beteg vagy és kórházba vonulsz, elképzeltem, hogy milyen érdekes és jó lenne, ha itt lehetnél a közelben, mert rettenetesen érzem barátok hiányát; ezt azelőtt is éreztem, de el tudtam viselni valahogy, mert ki tudtam fejezni magamat és egészséges voltam. Most nagyon tehetetlen, segítségre szoruló gyereknek érzem magam és úgy érzem, mintha a való életen kívül élnék. Azt hiszem, úgy járok, mint az a bizonyos varázsló, aki nem tudta az elszabadult démonait visszaparancsolni. Ami a Picasso-dolgot illeti, ez engem nagyon érdekelt volna, de így betegen nem tudom, hogy lehetett volna ezt nyélbe ütni, én is úgy számítom, hogy ilyesmire csak 3—4 hónap múlva kerülhet sor. Mindennap egy kín az ittlét; ez nekem most már másodszori élmény, szörnyűség. Szeretném, hogyha másról is írnál, magadról és esetleges pikturális problémákról.”

FÜLEP LAJOS

(Fülep Lajos levele Szabó Lajoshoz; Zengővárkony, 1945. június 29.)

„Kedves Uram,

hadd kezdjem én is a jó híren: nagyon örülök felesége és Tábor B. Pesten- létének! Kérem, adja át nekik ismeretlenül is örömem kifejezését és üdvözletemet, s közölje Táborral, milyen — bár, sajnos, megkésett — örömet szerzett nekem a Vádirat is.

Révai levele csakugyan megérkezett, de csak most a Magáéval együtt, részletekről nem tájékoztat, csak azt közli, hogy írt a baranyai főispánnak, támogassa az én kinevezésemet. Ez nyitott ajtó, mert a főispán, még vele való megismerkedésem és találkozásom előtt elküldte a fii. facultás tervezetét, az én jelölésemmel, s azóta meg is írta, hogy állandóan mozgatja az ügyet, s föltétlenül ragaszkodnak hozzám. Föltehető, hogy Révai ennél többet is tett. Erről a többről azonban én nem tudok.

Ugyancsak nagy öröm nekem a Balázsról és Lukácsról szóló hír. Ha találkozik Balázzsal, kérem, közölje vele, mennyire örülök itthon-létének, írjon (én írnék, de nem tudom a címét), ha csak egy sort is, de még inkább jöjjön, ha csak 1—2 napra is!

Kállai2 látogatási szándékáról még nem tudok. Egy-két éve szó volt róla, de akkor elmaradt. Ügy volt, Martynnal jön.

944