Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Petrik Béla: A Bethlen Gábor Alapítvány
PETRIK BÉLA A Bethlen Gábor Alapítvány* 1979. karácsonyán Illyés Gyula kezdeményezésére, 65 magyar író, tudós, művész, a szellemi élet kiemelkedő alakjai egy autonóm magánalapítvány létrehozását határozták el. A magánalapítványt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről nevezték el, hiszen az alapítvány bethleni munkára vállalkozott: a szellemileg megszállt, gyarmatosított magyarság történelmi értékeinek felszínre hozására, azok tudatosítására, gyarapítására, s e régió népei közötti együttműködés megteremtésére. Alaptőkéjét Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Kodály Zoltánná, és Németh Lászlóné ajánlották fel. Az alapítvány, bár gondolata ekkor már teljesen kész volt, csak 1985 nyarán kezdhette meg törvényesen is tevékenységét, mert csak hat éves hosszas küzdelem és szellemi nyomás hatására engedélyezte a Művelődési Minisztérium ezen autonóm szervezet létrehozását. így született meg, talán nem véletlenül itt, a magyar nemzet hazájában, Közép-Euró- pa első független magánkezdeményezésű szellemi és kulturális feladatokat ellátó alapítványa: a Bethlen Gábor Alapítvány. Az Alapítvány leglátványosabb és legközismertebb tevékenysége az évenkénti díjkiosztás. A díjak odaítélésénél az egyik legfontosabb szempont az, hogy az alapítvány szellemi és erkölcsi adósságok törlesztésére vállalkozik, olyan életművek elismerésére, amelyek nem nyerhetik el megérdemelt jutalmukat. Nem nyerhetik el, hiszen a hivatalos politika, kultúrpolitika számára tevékenységük nem jelent értéket, sőt munkásságuk kifejezetten kellemetlen volt számukra. Olyan életművek elismerése, amelyek értékei mégis az összma- gyarság számára jelentenek örök, emberi mondanivalót, amelyek szelleminemzeti Mncseinket gyarapítják. Ilyen díjazottunk volt a legelső: Domokos Pál Péter, az akkor 85 esztendős csángókutató; a tavalyi évben Szabó T. Attila — aki már csak posztumusz díjat kaphatott — az Erdélyi Szótörténeti Tár összeállítója, a szakma és a világ által elismert nyelvészprofesszor; s idén: Űjszászy Kálmán, a népfőiskolái mozgalom egyik elindítója, a sárospataki református gyűjtemény nyugalmazott igazgatója. A Kuratórium — melyben olyan neves személyek vannak, mint Csoóri Sándor, Für Lajos, Vekerdi László, Juhász Gyula, Király Tibor, Szabó Gábor, Kása Ferenc, Márton János — a díjak odaítélésénél mindig tekintettel van a kisebbségi magyarság ügyére is. Díjazottaink között ezért található meg a nemzetiségi magyarság egyik-másik kiemelkedő alakja, azok, akik a szellemi-kultu- rális-politiikai életben nyíltan vállalják a magyarság közösségi jogaiért folytatott haroot, akik a nemzeti kisebbségek jogaiért küzdenek, akiik nem nyugszanak bele a magyarok kényszerű asszimilációjába, mely néhol már a genocídium határát súrolja. Ilyen személyiség az erdélyi Király Károly, a kisebbségi magyarság egyik legjelentősebb nemzetiségi politikusa, aki biztos egyéni eg* A Bethlen Gábor Alapítvány 1988. nov. 23-án a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, a Németh László Szakkollégiumban rendezett <estjének bevezető előadása. 74
