Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Szemináriumi szövegek

Ha valaki elmegy, értjük, hogy miért megy el. Nincs bennünk az a lelki­erő, hogy megfordítsuk. Nem vagyunk tehetetlenek. Mondanivalónkat el tudjuk mondani; első­sorban egymásnak. Mágikus emberi közösségi hely, olyan indukciós áramlat, amelyben bízhatunk. Az áramunkba minden menekülés beleütközik. Végtelen sok ellentétes irány van. Nem szaladhatunk az ellentétes irányba menekülő menekülők után! Jelent valamit a részletkérdésekben való egyetértés? Annyit, amennyit a hajó kikötésénél a kötelek és a kötelek erőssége je­lent .. . szálazik, recseg és szakad a kötél, — vagy új kötelek . . Egyetemes mozgalomelmélet. * Sz. L. 1947. IX. 10. Vitatechnikai, tudománymódszertani kérdés végső egzisztenciális formában: keressétek először az Isten országát. Ad sorrend: a spirituálisabb kérdés előbb- rehelyezése jelenti az emberibb, a közösségibb jelentőségű problémát. A leg- spirituálisabbat, aminek szóbahozására éppen megértek erőink. — Platon élete végén eljut az Isten problémájához. Plotinosz mindjárt evvel akarja kezdeni. „Keressetek engem és éljetek.” Schmitt: egy emberre az karakterisztikus, hogy milyen nívón azonosítja magát önmagával. Spiritualizmus, materializmus, idealizmus árnyalatai és nívói közül milyen szinten bírom azonosítani magamat önmagámmal. Az „ismerd meg tenmagadat!” ... ez az azonosítási követelmény! Ez je­lenti a világ megismerését is. Magamat és a világot! Egymás nélkül lehetetlen. A világ és az önmagam megismerésének nívója megegyezik. Az önmagunkkal való azonosítás nívóját emelni! Ez a produktivitás foko­zója, az önmagunkhoz közeliét fokozása, a közösség növelése. Vitalélektanhoz: Bizonyos kérdésekkel szembeni tiltakozás azt jelenti, hogy emberek gyám­ság alá kínálják magukat, kérdéseket másokra bíznak, az emberek bizonyos megoldásokkal folytatott küzdelmekből kilépnek: ki akarnak lépni a játékból. Történelemmeghatározó tett és pillanat, hogy bármilyen közösség milyen szintig tud eljutni közösen az azonosítás folyamatában. Ha bármilyen kicsiny is: ha legmagasabb ebből a szempontból, — ő a döntő! A közvetlen tapasztalás elemzéséből indulhatunk ki minden irányban. Az upanisádok Shankara féle elemzésénél kiderül, hogy a Vedanta Atmanja a for­rásszerű, eredeti tapasztalás leírása. Az önmagámmal való azonosítás nívója a közvetlen tapasztalás átvilágí- tottságának foka, mélysége vagy magassága. (A Vedanta kétfajta Atmanja: viszonylag egyéni, Antar Atman.) Az ősmisztérium nem lokalizálható. Az ősmisztérium egyetlen, de minde­nütt megnyilvánul. A Selbst, az Antar Atman a leglényegesebb megnyilatko­zása ennek a misztériumnak. Az ősmisztérium a létezés, megismerés és értékelés trini- tárius, immanens egysége. Ez az „Om”. Ebben a végső képletben benne van, amit mondunk és az is, amit mondani nem tudunk. Az ősmisztérium áll az előtérben; ez éppen racionális, értelem­igenlő szempontból döntő. 825

Next

/
Thumbnails
Contents