Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Szemináriumi szövegek
Mi köti a nevet a létmozzanathoz? — A nevet az adja, aki felfedezi. Aki először használta, akinek először szüksége volt rá (gyerek, botanika), önkényes terminológia: nem esik bele az élő szóhasználatba. Üj létmozzanat elleni tiltakozás. Misztikának nevezi, amire nem érett. Az uralkodó szóhasználat kifejezi az élet adott irracionalizmusát. Pedagógia: „titkos tanítás”. A titkos tanítások paradox helyzete; mindenki elolvashatja, de belülről mégsem jutnak hozzá: ezotérikum. Ha nem ismerik fel centrális jelentőségét, továbbra is titkos tanítás marad. Ne dobjatok gyöngyöket disznók elé? Értelmetlennek látszik a felszólítás, hisz akiktől óv, úgysem látják meg. De a felszólítás védelmet is jelent, hogy másokhoz tényleg eljusson, hogy előlük el ne zárjam. Míg valaki egy kép elé kerül, megfelelő szűrésen és előkészítésen kell keresztül mennie. Különben elzárjuk a tényleges odajutás elől. Mi a szóbakerülés sorrendje? Parlamenti és nemzetközi kérdések ügyrendje. Mi kerül szóba, ez hatalmi kérdés. Mivel kapcsolatban és milyen sorrendben: ez a hatalmi kérdés! Ugyanide tartozik: egy kérdést hogyan nevezünk el? — Ez az értékelés, névadás. Az összes hatalmi ütközések: mit nevezünk demokráciának? (Ad névadás: háború, gyilkosság, tömeggyilkosság, polgár- háború, lázadás, önvédelem, igazságszolgáltatás.) Névadás = értelemadás. Egyetemes sorrendet a kérdések exponálásában! Megérteni = sorrendet megérteni; rendezés = szűrés. (Summa: szakrális biológiai processzus.) Keressétek először az Isten országát. Mit tárgyaljunk először? Materializmus és spiritualizmus szembenállásával: az a gyakorlatibb kérdés, amelyik spirituálisabb; a spirituálisak közül annak van nagyobb jelentősége (gyakorlati, materiális is!), amelyik spirituálisabb. — Ha nem egyetemes értékelésből indulok ki, a hatalmi szembenállás dedukálódik. Materializmus: dolgokra való szétesés. Saját szétesettségünk kivetítése a külvilágba. Spiritualizmus: egyre nagyobb áttekintés. Megoldhatatlan? Nem akarom megoldani! Ha csak egy árnyalatot megyek tovább az uralkodó felfogástól, az ellenállás teljes. Tehát érdemes nem egy árnyalattal továbbmenni. Nem lemondani a maximum szóbahozásáról. Magassági célkitűzések! — Minimum, optimum, maximum. Darwin: a létminimumért, Nietzsche: a létmaximumért. Az élet feltételei mindig olyanok, hogy a létminimumért, optimumért és maximumért egyszerre küzdünk. Létminimumért küzdeni: a létminimumot maximumnak nevezni. Az értéket a társadalmilag szükséges munka határozza meg. Marx: egy áru értékét nem az adja, amit beléfektetnek, hanem az, amit az adott legfejlettebb termelés befektetett. Itt világossá válik, hogy a spirituális kérdések megoldása előfeltétele a materiális kérdések megoldásának. — Szellemi kérdések alkotják az alapépítményt. A szellemi kérdések le vannak tagadva. A célkitűzések minimum-kérdések. Amíg a minimum-kérdések célkitűzésekként szerepelnek, addig a nyomor fokozódik! (Karamazov testvérek: Mitya és Rakitin vitája. Mivel kell foglalkozni?) Ad sorrend: A legfájdalmasabb kérdéseket kell exponálni. A legfájdalmasabb ellentmondással mérem a többit. A kinyilatkoztatáshoz mindig visszanyúlhatok. — Platon: bizalommal kell lenni a nyelv iránt. Egy szerszámosított, lesikált rendszer áttekinthető, de Nietzsche nem: egy gondolkozót sem lehet kimeríteni, nemhogy Istent. Hamis 822
