Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Szemináriumi szövegek

Baader, Nietzsche, Ebner, Schmitt: körszerű gondolkodók, szerves, valódi rendszerek. Formális tudatosság csak Baadernél. (Egyensúlyban levő mechanikai rendszerek vektorpoligonjainak folyama­tos nyíliránya és zárt körszerűsége.) Irodalom és mítosz. — Tudjuk, hogy hihetetlen („nem stimmel”) a mítosz és az irodalom, — hát beledolgozzuk ezt is, hogy hihetetlen, mert csak ebben tudunk élni. (Nem lehet templomot építeni.) Ebner: A bűn tudathasadás. — Kizsákmányolás: alacsonyabb értékért ma­gasabbat. Áldozat: kisebb értéket a nagyobbért. (A nagyobb elhelyezése a ki­sebbén: erőszak, szadizmus.) János első ellentmondása: A Logosz kezdet és nem kezdet (az Atyával és a Léttel szemben). Minden ellentmondás, amelyik ettől eltér, az értelmetlen ellentmondások sorát zúdítja ránk. (Az értelmetlen ellentmondások másik for­rása: önkényes állítások arról, hogy mit nem tudunk és mit nem tudhatunk.) A látás emlékező és fantáziával telt. Az alvás mélysége és az éberség magassága kölcsönösen függő viszonyban van. A kettő határán két álom-sáv. Mit csinálunk? Az uralkodó felfogás elméleti és gyakorlati kritikáját. — A kritika fegyvere és a fegyverek kritikája. Az összes ellenállás jelenléte szükséges, hogy egy legmélyebbről jövő moz­gó áttekintést kaphassunk. Nem lehet megjátszani. * Sz. L. 1947. VIII. 15. Mennyiben szüli a szociális problémát a francia forradalom egyenlőség-fogal­ma és későbbi elmosása. A vallás a nép ópiuma (Marx). A vallás a nép ressentiment-ja (Nietzsche). Lukács György nem érinti a kereszténység problémáját, nem érinti Nietzsche fő problémáját. — A megszokott szóhasználat és értékelő szóhasználat különb­sége, összeütközés, ellenállás. Lenin: abszolút és relatív különbsége maga is relatív. (A magánvaló el­vetése és a jelenség.) Abszolút és relatív: a létezés és tulajdonságai. — Kon- tínuum-probléma, magábanfoglalás, kínaiak, Nikolaus Cusa, kicsiben a vég­telen, a kicsi és a nagy paradoxona. Abszolút és relatív különbsége relatíve leírható. A létező és lehetséges világok szétszakítása. Hogyan foglalja magá­ban ez a világ a lehetséges világokat. Az esztétikai értékek nagy nyárspolgári semmibevevése. Az esztétika a hatás!!! — Mit mond az élő szóhasználat és az értékelő szóhasználat szépnek? Egy Czóbel-kép, egy Vajda-kép. Rögzítés az élő szó- használathoz. Uralkodó szóhasználat feltétel nélküli elfogadása. Optálás hoz­zá. — Az, hogy egy kulturált embernek bizonyos jóindulattal egy szép képet szépnek kell tartania, illúzió. Nem tehetünk ki mindenkit minden feladatnak és minden hatásnak. Nincs meg az erő-tartaléka (pl. a gyereknek). Közvetítés, előkészítés, szűrés, sorrend. Logikailag analizálni intuíció nél­kül nem lehet. A logikai lépés tartalmazza az intuíciót, amelyik nem, az nem logika. Ludwig Noire: a szóhasználaton semmiféle földi hatalom nem változtathat, de ez az ellenállás nem abszolút. 821

Next

/
Thumbnails
Contents