Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Szemináriumi szövegek

Nietzsche evvel megkonstruál magának egy következetes ellenfelet, akiben történetileg Anselmusra ismerünk. Anselmus istenbizonyítékában lét és érték egybeesik. Ez a teremtésgondolat. Minden alkotás, kutatás ebből merít. Lét és érték szétválasztása szofisztika. A teljes szétválasztottság, a „2” azt jelenti, hogy lényegében ellentétesek. A végletes szétszakí- tottság hipnózisa az egész világképben ... — Szakadozottság van létezés és értékelés között, de nem szétszakadtság. A legnegatívabb fokok is értékesek. Az, hogy a rosszra szükség van, még nem jelenti azt, hogy nem kell ellene küzdeni.

K. Gy: Nietzsche nem elemzi tovább a Wille zur Macht-ot, hogy miből merít erőt a létezéshez. Belemegy lét és érték kettősségébe és csak egyoldalúan kiemeli: a lét kihasználja az értéket. Rög a gondolkozásban: a Wille zur Macht mint maya, mint atom, mint alaprealitás, mint elemezetlen. Egyoldalúságával szemben: az érték táplálkozása a létből. Életkényszer van. Vannak, akik csak ezen az alapon hajlandók bizonyos értékelésre. — A félelemtől való megszabadulás szakrális igény, de választhat hamis tárgyat. A szakrális gonosztevők gondolkozásában ugrásszerű hamis azonosítás történik... a szándék tisztán igenelhető.

Sz. L: A szándék tisztán igenelhetősége illúzió, és a hamis azonosítás nem ugrásszerű, logikus és nem hamis. Az írói komponáló akarat, amelyik glorifi- kálja, természetessé, magától értetődővé teszi a gyilkosságot. (Rogozsin—Dosztojevszkij.)

Csak egyszer kell megbocsátani, amikor tényleg bocsánatot kérnek.

Az emberi hiúsággal kapcsolatban: az alázatos magatartás tűszerűsége!!

A hiúság a meggörbültség, a horgasság, a magam felé fordultság: az ismétléskényszer, a körforgás. Hiúság: a szűkebb környezet értékelése. Egész beállítottságomat át kell organizálni.

Természet — ember — Isten hármas hierarchiáján orientálódva, Baader a megértés három fokozatát különbözteti meg:

1) Erkenntnis — megismerés (az embernek a természethez való viszonyában);

2) Bekenntnis = vallomás, beismerés (ember—ember viszonyban, tehát egyenrangúak közt);

3) Anerkenntnis und Bewunderung = elismerés és csodálat (az embernek Istenhez való viszonyában).

A „3”-hoz: Nem lehet nem megértett parancsot végrehajtani. El kell ismerni, hogy megismerhessek.

A világmitológia mint őrület. Az egyetlen őrület elágazódé s a !

Az eredendő, az eredő bűn: én követtem el azt a bűnt.

Az énbei ölem fakadó bűnt áthárítja a vezető angyalra Böhme is, Baader is.

Mindenért felelősségvállalás csak a reinkarnációval érthető meg.

Nekünk is megvan a közösségünk az összes emberrel, mint Krisztusnak —, csak tagoltan, szétterítetten.

*

Sz. L. 1947. Vili. 1.

Az irodalom alakjai nincsenek (Arany, Nietzsche). A nemlétező alak a bálvány. Az irodalom monumentális reakció az élet irrealitására. Művészet mint

819