Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 8. szám - Varga Zoltán: A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban II. (tanulmány)
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a kisgazdapárt széthullását a baloldal (a Kommunista Párt és a. Szociáldemokrata Párt, valamiint a Nemzeti Parasztpárt egy része) milyen jogon, milyen módon és milyen eszközökkel tudta megvalósítani. A nemzetgyűlés 1946. március 12-én fogadta el a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot (1946. VII. te.) A törvénynek igen széles volt a hatásköre és rendkívül szigorúak a rendelkezései a bűncselekményeknek, illetőleg vétségeknek minősített különböző esetekben. Nemcsak a köztársaság ellenes szervezkedést, valamint propagandát akarta ugyanis maximális szigorral büntetni, de azokat is, akik ilyenről tudomást szereztek, és nem jelentették be azt időben az liiltetékes hatóságoknak.20 így a törvénnyel a baloldal olyan „eszköz” birtokába jutott, amely ugyan az önkényes fellépések veszélyét is magában hordta, de valóban hatásosan biztosította a népi demokratikus rend védelmét minden polgári talajon megrekedni kívánó kísérlettel szemben. A másik ok, almiely tehetővé tette a baloldali szándék valóra váltását, az volt, hogy a belügyi szerveiknél és főleg az államvédelmi hatóság, a politikai rendőrség állományában a kommunista párt rendelkezett meghatározó szereppel. A Belügyminisztériumban a rendőrség szervezetét és felügyeletét ellátó személyek valameny- nyien az MKP tagjai voltak. A megyei és városi rendőrkapitányságok politikai rendészeti osztályainak élén (36 közül 34 fő) szintén kommunista párti tag volt. Hasonlóképpen alakult a rendőrtisztek és a legénység pártok szerinti megoszlása is.21 Így lehetőség nyílt arra, hogy a baloldali erők felszámolják mindazokat a csoportokat, melyek a társadalmi fejlődés nem népi demokratikus útját képviselték. Felhasználva ezen intézkedéseket, hogy ia társadalmi átalakulás jogi, adminisztratív kísérőiként mindazon feladja tokát is elvégezzék, melyek nem tartoztak rájuk. A rendőrség államvédelmi osztálya Vas megyében is széles körű nyomozást indított annak a feltevésnek a tisztázására, hogy az összeesküvés szálai az ország nyugati megyéire is kiterjedtek.” Szász Ernőit, .az FKGP vármegyei főtitkárát, a Nyugati Kis Üjság főszerkesztőjét a jugoszláv kormány kérésére letartóztatták. A letartóztatás indoka Szász Ernő által a II. világháborúban a „muraközi megszállás” idején elkövetett bűnök.22 Majd január elején még tíz FKGP-s Vas megyed vezető ellen is bűnvádi eljárást indítanak, a köztársaság elleni összeesküvésben való részvétéi miatt, köztük van Jackó Pál, a volt kisgazdapárti főispán és Varga Attila, az FKGP Vasvármegyei Szervezetének ügyvezető titkára is.23 1947. februárjában az Államvédelmi Osztály letartóztatja a következő kisgazdapárti közéleti személyeket: dr. Sulyok Kálmán tankerületi főigazgatót, dr. Szöverffy Pál pénzügyi tanácsost, dr. Mészáros Hugó volt polgármestert és dr. Kardos Mihály árvaszéki ülnököt. A vád: „mindannyian tagjai voltak a Magyar Közösség-nek.24 Ugyanabban a hónapban letartóztatják a Kisgazdapárt kért megyei alelnökiét, két járási titkárát és több községi vezető személyt.25 Országosan is, de a megyében is a kisgazdapárti vezetők a baloldal erősödő nyomására 1947. február elején — általános politikai magatartásuk miatt — több ismert vezetőt kizárnak, így például Belső Gyulát isA'Parragi György szintén exponens FKGP-íag pedig, mivel úgy vélte, hogy további párttagsága nehezítené a politikai kibontakozást, önként kilép a pártból.27 Miint már a tanulmány első részében bizonyítottuk, hogy köztársaság-ellenes összeesküvés sem méretéiben, sem hatásában nem volt olyan jelentőségű, mint azt az államvédelmi hatóságok feltüntették. Sok olyan, egyébként becsületes kisgazda- az összeesküvésben, és a szűk csoportot még csak nem is ismerték. Ez a letartóz- tatási hullám, az igazságtalanságok sorozata ugyan megtette a hatását, hogy a baloldali pártok, elsősorban a kommunista párt támadása alapján megkezdődjön a kisgazdapárt széthullása, de ezek az adminisztratív intézkedések ellentétes hatást is kiváltottak. Egyrészt a kihallgatások során tisztázódott, hogy az összeesküvésben a letartóztatottak nagy irészénak semmiféle szerepe nem volt, s legtöbbjüket a kihallgatás után szabadlábra helyezték.28 Az FKGP megyei vezetése nem a kezdeti letartóztatások miatt, hanem inkább a letartóztatási eljárás módja ellen tiltakozott. „Mi a bűnösöket nem védjük, de igenis tiltakozunk az ilyen módszerek ellen”29 — már mint amiatt, hogy napokig még a 748
