Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 8. szám - Varga Zoltán: A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban II. (tanulmány)
VARGA ZOLTÁN A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban II. A belügyi hatóságok 1946. december közepén „köztársaságellenes” szervezkedést lepleztek de, de a közvélemény csak 1947. január 5-e után — a Belügyminisztérium hivatalos közleményéből és a sajtótudósításokiból szerzett arról tudomást, hogy hol volt horthysta politikusokból, katonatisztekből álló, a II. világháború előtt szervezkedő németellenes csoport 1946. év második felétől „fokozódó köztársaság ellenes tevékenységet’ fejt ki. A hivatalos jelentések az „összeesküvés vezérkaraként” az ún. Hetes Bizottságot jelölték meg, amelynek többek között a kisgazdapárti miniszterelnök, Négy Ferenc szőkébb köréhez tartozó Saláta Kálmán nemzetgyűlési képviselői is tagja volt. Igaz, Saláta Kálmán révén személyes kapcsolataik Nagy Ferenc környezetéhez is elértek, de nem bizonyítható, hogy a kisgazdapártra pali- . tikailag hatást gyakori volna, s azt sem támasztják alá meggyőző adatok, hogy akár Nagy Ferenc — a kisgazdapárti miniszterelnök, akár Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára, illetve más kisgazdapárti vezetők az illegális, demokráciaellenes mozgolódásról tudtak volna.17 Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a köztársaságellenes összeesküvés sem méreteiben, sem hatásában nem volt olyan jelentőségű, mint azt az államvédelmi hatóságok feltüntették.18 így már történelmi kutatások alapján is tisztázott, hogy a népi demokráciára tényleges veszélyt nem jelentő „köztársaság ellenes összeesküvés” túllihegett felgöngyölítése más célokat is takart. Nevezetesen azt, hogy a baloldali pártok az összeesküvésben résztvevők büntetőjogi felelősségrevonása mellett arra is törekedtek, hogy a kisgazdapártból végleg kiszorítság a jabbszánnyat. Egyúttal az is céljuk volt, hogy a kisgazdapárt politikai presztízsveszteséget szenvedve jelentősen meggyengüljön, és a tömegek elforduljanak e párttól, (illetve ezeket a tömegeket saját pártjuk soraiba megnyerjék). Az 1945-ös választások során a legnagyobb sikert (a szavazatok 57%-át) elért Kisgazdapárt, amely tagjainak döntő többsége a hagyományosan értelmezett polgári demokráciáért szállt síkra, az összeesküvés hatósági felgöngyölítése során elveszti szinte a teljes vezérkarát (Kovács Bélát, a párt főtitkárát, 1947. február 25-én a szovjet hatóságok, amelyek a SZEB magyarországi szerveként működtek, jogtalanul letartóztatták.) A „köztársaság ellenes összeesküvés” felfedésével kapcsolatos események folytán 50 nemzetgyűlési képviselő és pótképviselő távozott a pártból. A Kisgazdapárt teljes széthullása Nagy Ferenc miniszterelnök lemondásával — akivel kapcsolatban az „összeesküvés felderítése során szintén terhelő adatokat találtak” — amelyek nem fedték a valóságot —, valamint vele együtt több politikus és diplomata nyugatra történő távozásával fejeződött be.19 Ekkor már a szövetséges nagyhatalmak korábbi együttműködése véget ért. Fokozatosan a hidegháborús politika elhatalmasodásával párhuzamosan megszűnt hatni az a nemzetközi tényező, amely a demokrácia szocialista és polgári irányzatait együttműködésre ösztönözte. 1947. tavaszán — nyarán a nemzetközi és a belpolitikai helyzet sajátos kölcsönhatásaként felbomlott, illetve széthullott a Független Kisgazdapárt. 747
