Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 7. szám - Páskándi Géza: A félrevert harangok (Protesz-dráma, avagy: dokumentum a jövőből három felvonásban) (dráma)
SZALÁZS Maga hisz az afféle céduláknak!? (Az asztalra bök.) HADARI Én? Én nem! De szóval a falusiak se oda temetkeztek ... Elkerülték azt a régi temetőrészt... az a hír járja, hogy a háborúban idefészkelték magukat a hitleristák s körülaknázták a temetőt. SZALÁZS És azóta senki se ellenőrizte? HADARI Egyszer voltak, de nem volt jó a detektoruk vagy micsoda ... azt mondták, hogy úgy ránézésre: lehet használni a temetőt. És el is mentek. Így mondják a falusiak. (Kintről átszűrődő hangok. Kati jön be.) KATI Titkár elvtárs, megjött Verzu elvtárs. SZALÁZS Azonnal! (Kati kimegy.) Kézzé Hadari, majd megpróbálunk aknaszedőket küldeni, remélem, lesz jó műszerük is... De a legfontosabb az, hogy határidőre minden meglegyen! Ebben nem ismerek tréfát! A főtitkár elvtárs személyesen jön majd ellenőrizni a dolgokat. . . megértette? HADARI (száját rágva kis csend után) Meg. SZALÁZS Elmehet. (Utána.) A gépkezelőit pedig nevelje jobban ezután! (Az lehajtott fejjel kimegy.) (Jön Verzu. Birkózókülsejű, barna ember.) VERZU Elhoztam a jómadarat. SZALÁZS Inkább ezt nézd meg, miket firkálnak a temetőbe (az asztalra), és te Verzu elvtárs ahelyett, hogy ezeket fülelnéd le, a községi párttitkárok után szaladgálsz! Mert azok kéznél vannak, mi? (Verzu megnézte.) VERZU Jelentették és megkezdtük a munkát. SZALÁZS Nem szeretem, ha az állambiztonság a párt tudta nélkül cselekszik. Nem tudja a jobb kéz, mit cselekszik a bal! VERZU Mindketten balkéz vagyunk, vagy nem? (Némi pimaszság) SZALÁZS (gyilkosán) Két balkéz, mi? (Más hang.) Tudod te, mit akarok mondani. VERZU Ezek a kis helyi titkárok néha legalább olyan veszélyesek, mint a külső ellenség. Én nem fogok kivételt tenni! Belülről bomlasztanak! Ennek is ... magyar felesége van. SZALÁZS Na és? Annál jobb. (Feszült lesz.) VERZU Hogy-hogy annál jobb? SZALÁZS Legalább nem mondhatja a nép, hogy utálja a magyarokat. VERZU Attól függ, milyen sárkány a felesége. (Némi groteszk vigyor.) SZALÁZS Az ilyenre kell bízni a legkényesebb feladatokat, s te ehelyett letartóztatod! Ez olyan, mint a kártyában a dzsóker: ide is jó, oda is... arra is, erre is. Ne légy marha, Verzu. VERZU (kihívóan rábámul) Nem akarsz te véletlenül magyar nőt elvenni, miután megözvegyülsz ? (Kis csend. A másik vörös lesz a dühtől.) SZALÁZS Verzu, ha megtudom, hogy utánam is szaglásztok, nagyon ráfizettek. Központi bizottsági tag vagyok, ha nem tudnád! VERZU Az én nagyfőnököm is és ráadásul pébé tag, Szalázs. És én hozzá is tartozom, nemcsak tehozzád. SZALÁZS Ki fogod engedni! (Hirtelen kihúzza a telefont.) VERZU (látja, de nem szól) Azt, aki magyarul küldte ki a párttagoknak a falurendezésről szóló gépiratot, s a falvak neveit? Aki a felkészítésen azt mondta a gépkezelőknek: legalább a műemlékeket meg kell kímélni! SZALÁZS (kiabálva) Ellenséget akarsz csinálni a leghűbb kommunistákból is, Verzu? Nem fogom hagyni, ha belege- bedtek se! Nékem disztingválni fogtok, disztingválni! VERZU Véghelyzetben nincsen diszting- válás! (Apró szünet.) SZALÁZS (rábámul) Miféle? Ki mondta, hogy véghelyzet van, Verzu? VERZU Néked mindent meg kell mondani, magadtól tán nem tudod? (Sötét) Vagy mi, vagy ők. Nincs többé árnyalat és ez nem mese! SZALÁZS Na jó ... akkor máshonnan kezdem. Tudomásomra jutott, hogy az a hét falu, ahol Timpár községi titkár, kérelmet írt, hogy eresszék szabadon ... Érted? A falusiak. Még a papok is aláírták. És erről ti semmit se tudtok! VERZU Mi sem tudhatunk mindenről! SZALÁZS A papok kérik egy kommunista — egy ateista! — szabadlábra helyezését! Példátlan! Példátlan! VERZU Példátlan! De — fura a világ. (Sandán.) 590
