Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Ágh István: Gyertyagyújtó (regényrészlet)

a Vadászkürt mellett 1893. november 26-ra. Sírkövét Fellner csinálta Pápán. „Pap János emlékének 1809 november 9—1893 november 26”. Felesége sírköve régibb, csak a név olvasható a moharágta márványon, s az „élete 43 évében” és a

Feddhetetlenebb jobb anyát Födöz e bús sírhalom Itt gyászolja kora hunytát A férj — s gyermek — fájdalom

De eljő a boldog óra Hogy új életre kél pora Egyesül szeretteivel S a bút öröm váltja fel

Négy fenyő állt a sír négy sarkában, de a háború után kivágták.

Aszályra, éhínségre szörnyű ráadás a kolera ugyanabban az évben. Bár az iszkáziak nem tudhatták, Czuczor Gergely költőt Pesten ez a nomadizált átok döntötte sírba; hallották, már Pápára, Devecserbe ért, itt a szomszédban, Csöglén és Nagyszöllősön. Két hét alatt végigpusztította a megyét. November 11-én 251 megbetegedés, 118 halott; november 18-án 310 megbetegedés, 155 halott; november 25-én 3042 megbetegedés, 1233 halott. Győzték-e a pápai sírásók a 474 kolerással ? Csöglén, Nagyszölllősöin ketten pusztultak el. Negyvenöt faluban, de Várostődön aratott leginkább. „Városlődre állítólag két odavaló asszony vitte be a cholerát Csatkáról, hova búcsúra mentek el. Nem ok nélkül ütöttek zajt a fővárosi lapok a végett, hogy a búcsú járásokat járványos vidékeken be kell tiltani.. . Hába, a mi politikánk három szóból áll: eső után köpönyeg”. Október 21-én már 98 halált okoztak a szentes csatkai búcsúsok.

Dédanyám, Sidó Julianna, négy alvó kisgyereke fölött csak imádkozhatott könyörületért, s végül hálaadó misére ment, melyet talán Pados Lajos káplán celebrált, ő keresztelte apámat a gótikus keresztkútból, gyerekkorának plébánosa.

Itt nyugszik PADOS LAJOS volt esperes plébános szül 1835 szept 8 megh 1905 juni 19 Áldás és béke legyen •*

drága porai felett Nagyobb uram a te irgalmasságod mint az én gyarlóságom

A tagosítás, a birtokok véglegesítése így halasztódott a hetvenes évek végére. A szomszédos Csőszről maradt fönn egy tárgyalási jegyzőkönyv. „Felvéve Csőszön 1877 évi június hó 12-én a Közalapítványi Kir. ügyigazgatóságnak, mint a Somlyó-vásárhelyi Közalapítványi urodalom törvényes jogképviselőjének s felperesnek — Csősz község ez idő szerinti bírája s általában a Csőszi volt úrbéres község, mint alperes ellen úrbéri birtokszabályozás, legelőelkülönítés s erdei haszonvételek rendezése, úgy az urodalmi birtokok tagosítása végett a

47