Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Jánosy István: Sylvester János (dráma)
először, hogy nyilván vagyon az Atya. Úristennek jó volta, hogy a halandókat életükre nem az ő érdemükből, hanem az ö iirgalmasságos jó voltából különb-különb ajándékával szerette meg és látogatta. És ezt nap mint nap érzem és élem, mert kegyelemből élünk. SYLVESTER Kegyelemből és jócselekedetekből. A Szent írás a hittel a jó cselekedeteket egybefoglalta. Mert amiképpen a hit hiábavaló a jó művelkedet nélkül, a cselekedet is haszontalan igaz hit nélkül. TINÓDI Nem azért mondtam, hogy vitát kezdjek a tudós teológussal: szegény, kardforgató, nemtelen embernek nincsen is tudományom hozzá, de csak azért mondtam, hogy ha a világ té és tova áll, a magunkfajtának döntenünk kell, hogy té vagy tova, különben tétova ember lesz belőlünk, és úgy járunk, imimt a Bundán szamara, amelynek elibe tették a szénát és zabot és addig gondolkodott, melyikből egyék, mígnem éhen halt. SYLVESTER Elevenemre talált. Magam is úgy érzem, jobban járnék, ha levoksolnék akár a lutheriek, akár a pápások oldalára. Ha luther.istának állnék, egyszeriben megisüvegelne engem, tiszttartó uram, aki pedig fennen gyűlöl és másban sem fondorkodik, miképpen mocskolhatna be engemet Nádasdy uram és saját szolgáim előtt. Feleségemet meg üldözi. TINÓDI Feleségét? SYLVESTER Meg vagyok áldva azzal is. Csak énekelne egész évben, mint a tücsök. TINÓDI Énekelne? SYLVESTER Azt tud. Inkább csalogánynak született. TINÓDI Hallhatnám? SYLVESTER Mostanában nem váltok szót vele. (kimegy és beszálltja). VIOLA (belép. Értetlenül néz a két férfira. Hosszú, zavart csönd.). TINÓDI Tinódi Sebestyén diák ajánlom magamat Sylvesterné asszonynak. Férje- urától hallóim, hogy nagyon szépen énekel. Hallhatnám? VIOLA Nem énekelek már, mivel az uram nem leli kedvét benne, (újabb hosszú, zavart csönd). SYLVESTER (Tinódihoz): Hallhatnánk a kegyed históriás énekeiből? TINÓDI Zavarba ejt, hogy az én kopott hangommal ilyen szépség előtt énekeljek, aki maga is énekhez tudó. SYLVESTER Ne zavartassa magát Tinódi uram. TINÓDI Énekelek Budavár veszésérői és Török Bálint fogságba eséséről. Siralom adatik sok rendbéli népnek Ki hírével lészön föld kerekségének. Mert vége lön immár mi víg életünknek, Esvén fogsága kegyes vezérünknek ... Benn Erdélyben lön János király halála. Ottan ö udvara igen megpusztula. Urakban egynéhány mert ott meghasonla. Ki miatt ez ország itt mind elpusztula. (Violát láthatóan meglepi a dallam szépsége, úgyhogy a további versszakokat szöveg nélkül együtt énekli Tinódival). Ágyúkkal németek ottan kerülőnek. Kincses Buda alá hamar sietének. Törést és nagy rontást ők hamar tevének. Azért az Budába nem férközhetének. TINÓDI Micsoda gyönyörűséges hang! Barátom, Kegyed ilyen kincset őrizget a hajlékában. Ilyen tündér fülemülét! VIOLA Nem becsül ő engemet. TINÓDI Énekeljen valamit Kegyed is. VIOLA Csak akkor, ha az uram kísér. SYLVESTER (dacosan) Nem! VIOLA Akkor nem éneklek. TINÓDI Ugyan, Magister uram, miért nem akarja kísérni? SYLVESTER Mert megfogadtam, hogy nem kísérem többé. TINÓDI De az én kedvemért. SYLVESTER Jó. Most az egyszer a Kegyed kedvéért. VIOLA (énekel) Egy gyönge kismadár hozzám kezde járni. Virágos kertemben fészket kezde rakni. De azt az irigyek észbe kezdék venni. Madárka a fészkét öszve kezdé rontni. 38
