Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 4. szám - Ágh István: Gyertyagyújtó (regényrészlet)
két és a ruhák és fehérneműk között kutattak és a szekrényben feltalált bort is megitták, magukhoz vették egy duplacsövű lancester fegyverét és 6 lövetű revolverét, azután egy véletlenül feltalált szorítóprést vett az egyik rabló a kezébe, melyről azt hívé, hogy bankóprés, midőn kérdésére Schorich kijelenté, hogy nem bankóprés, akkor a rabló Schorich orrára szorította a prést, azonban Schorich a fejét rázva a prést a földre ejtette, még ezzel sem volt elég a rablónak, hanem Schorich Jánost leterítették egy kendővel, mintegy bíróságot tartva felette, agyonlövéssel és egyéb kínzásai fenyegették, — eközben történt, hogy kívülről lövések hallatszottak, mire nemsokára a kívül állott rabló a szobában volt társait távozásra figyelmezteté, ennek következtében a rablók eltávoztak és Szalay Flórián megszabadítá Schorich János összekötözött kezeit a zsinegtől. —” AKAL1, 1884. február 19. „1884. évi február hó 18. és 19.ik közti éjjel ifj. Savanyó József, Horváth Nárai János, Sípos (Szabó) István ismét Nemes Pécseire jöttek és felkeresték Németh (Do- zoga) István és Entz József juhászokat és egész reggelig Németh (Dozoga) István lakásán mulatoztak, reggel pedig kimentek a pécseli erdőre és nappal ott tanyáztak, ezen helyen határozták el magukat arra, hogy este Akaiiba mennek Kiss János házához rabolni, Entz József vádlott szintén jelen volt ezen alkalommal, de a rablásban tettleg nem' szerepelhetett, mert juhai éppen akkor ellettek, s így nem ért rá a juhoktól távozni, társai szándékát azonban nagyon jól tudta, sőt beismerése szerint a rablás alkalmára puskáját Németh (Dozoga) Istvánnak átkölcsönözné, — este felé a rablók Németh (Dozoga) István vezetése alatt, ki az utat jól ismerné, megindultak Akaii felé, útközben megállapították a módozatokat és elhatározták, hogy ifj. Savanyó József, Horváth Nárai János és Tóth Patyi István a házba mennek, Németh (Dozoga) István és Sípos (Szabó) István addig kívülről fognak őrködni, ezen terv szerint, miután fegyvereiket megtölték és arczukat befeketítették, behatoltak Akaiiba Kiss János házához, midőn ifj. Savanyú József, Horváth Nárai János és Tóth Patyi István a konyhába hatoltak, az ott talált nőcselédeket egy sarokba állni kényszerítették és ezek őrzésére Tóth Patyi István a konyhában maradt, míg ifj. Savanyó József a konyhában talált Kiss Tininek azt parancsolá, hogy vezesse a szobába, hol az urak vannak, Kiss Tini ezen felszólításra előadta, hogy gazdája Kiss János, a háztól távol, a hegyen van, asszonya szobájába pedig nem lehet bemenni, mert az már bezárta az ajtót, ifj. Savanyó József erre ráparancsolt Kiss Tinire, hogy zörgessen asszonya ajtaján, és mondja neki, hogy az öreg bíró és a kisbíró vannak itt, kik sürgős levelet akarnak átadni, Kiss Tini a parancsolat folytán a két rablóval az ajtóhoz ment és zörgetett, azonban Kiss Jánosné, aki már belül hallotta a gyanús hangokat, az ajtót nem nyitotta fel, és azt kiabálta ki, hogy jöjjenek holnap — erre az egyik rabló káromlások között azt mondá »no ha nem nyitod, akkor majd betaszítjuk.« — Kis Jánosné hallván ezen szavakat és az azit követő káromlást, azonnal tudta, hogy rablókkal van dolguk, miért is ijedtségében a szobában hagyta a 79 éves elagott édesanyját, özv. Németh Istvánnét, ezen szobából kifutott és az ajtóit reá zárta, azután a többi szobán keresztül a hátsó folyosóról az istállóba és onnan a szomszédba menekült és azonnal üzenetet küldött a hegyre férjéhez, tudatva, hogy a házuknál rablók vannak, ezalatt a rablók bezúzták az ajtót, hol özv. Németh Istvánnéra fegyvert szegeztek és attól pénzt követeltek, minthogy pedig az pénzt nem tudott előadni, nevezettett tettleg bántalmazták, azután felszakították a másik szoba ajtaját, és a szobában volt szekrényeket feltörték és az egyik szekrényből 17 darab tíz forintos bankjegyet, 2 aranygyűrűt, 6 darab 100 irtot, 102 darab húszast és egy 2 forintos ezüstpénzt, egy 5 frtos aranyat raboltak el, ezen felül egy lancesterpuskát, egy vadász kabátot, egy puskaporos szarvat és 338
