Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Jánosy István: Sylvester János (dráma)
anyanyelvűk közegében valósulhat meg. Az anyanyelvűk szerkezetét legalább úgy kell ismerniük, mint a latiin grammatikát. SYLVESTER Gondoltam erre. Az Újszövetség fordításával együtt megalkotom anyanyelvűnk grammatikáját is. Csakhogy ez nem olyan egyszerű feladat, mert a magyar nyelv egész más szerkezetű, mint a latin. BORA KATA Jiaj, de tudományosak lettek egyszerre. Ha a szabad akaratról értekeznek, azt még, ha nehezen is, de megértem. Most még a sörről is megfeledkeztek. Igyanak, no! LUTHER Hát hogyne értenéd, min törjük a fejünket, hiszen a -te anyanyelved sem a német, hanem a vend. BORA KATA Már lassan elfelejtem a sok német beszéd közepette. LUTHER Vendre is le kéne fordítani a Bibliát. BORA KATA Ott a huszita Biblia. Azt én jól megértem. Apám is azt böngészte estelente. MELANCHTHON Ne feledkezzék meg az iskolákról sem. A legkisebb falu sem lehet iskola és tanító nélkül. Ha nem tudják eltartani a tanítót, oktassa a kicsiket maea a pap. Ez legalább olyan fontos, mint a prédikáció. És még menynyi tankönyv kell! ABC a betűvetéshez, párbeszédek a pallérozott társalkodás- hoz, s z á m olás -könyv ... SYLVESTER Gondom lesz mindenre, doktor úr! Csak időm legyen hozzá! Na meg nyomda is. MELANCHTHON És mindezt egymaga akarja véghezvinni? SYLVESTER Mit a Német Birodalomban egy Reuchlin, Erazmus, Luther, Melanehthon, Cruciger... és még százak és százak. Nálunk Magyarországon egy embernek kell mindennek lennie, még ha beleszakad is. LUTHER Nálunk is kevés az ember. SYLVESTER Egész más a németek helyzete, mint a magyaroké. A németeket nem fenyegeti semmi. LUTHER Csak saját maguk. Mere kemény nyakú nép ez. SYLVESTER Nekünk viszont nyakunkon a török. Ott sétál be, ahol akar. És ahová hadat vitt, ott ember nem marad. Akit le nem kaszabolt, föl nem perzselt, azt elhurcolja rabszájon, még a kisdedekét is. Sietnünk kell. Nekünk már ezt a nemzedéket meg kell világosítanunk, hogy amikor a török öli-hurcolja, legalább valami vigasza legyen: vigye magával a rabságba Jézus emlékezetét, kí- noztatásaiban meg lássa meg a Kereszt- refeszí'tettet. BORA KATA Eleget vitáztak már! János mester hamarosan megválik tőlünk, hazamegy, és mi még egyszer sem hallottuk lantjátékát. LUTHER Jó, hogy eszembe juttattad, asszony, (előveszi, átadja a lantot). Halljunk mi is valamit a híres Bakfark Bálint szerzeményeiből. SYLVESTER Óh, én csak afféle utcai muzsikus vagyok. LUTHER Ne szabadkozzék, János mester. Valamit hadd tanuljunk mi is kendtől. SYLVESTER (játszik, egyre jobban belemelegszik. A hangulat egyre forróbb). LUTHER Mintha az angyalok muzsikálnának a Mennyekben. BORA KATA Igyanak az urak! Ilyen zene ugyancsak ritkán szólal meg itt. Milyen kár, hogy a szépséges Vénusz nem hallhatja. SYLVESTER Most már én is azt mondom, kár, hogy nincs közöttünk. Nagyon szépen tud énekelni. Mindenkinél szebben. LUTHER Akkor bizony nagy a vétke kendnek, János mester, hogy nem hozta magával. Legalább hallhattam volna, hogyan éneklik az angyalok odafönt az én koráljaimat. SYLVESTER Hallhatja itt elégszer. Ügy hírlik, Márton doktor gyermekei gyönyörűen énekelnek, mégpedig sok szólamra. LUTHER Hát tanítgatom őket. Mert sémim! sincs szebb a sokszólamúságnál. Amikor a természetes zene csiszolttá válik, akkor éljük meg igazán Istennek nagy és tökéletes bölcsességét: az ő csodás művében, a zenében, amelyben főként az bámulatos, hogy valaki egy egyszerű dallamot énekel, és e dallam mellett három, négy, öt szólam is énekel és ezek a szólamok ujjongva játszanak és szökdécselnek a dallam körül és csodálatoson fölékesítik azt, mintegy égi kar- táncot lejtve körülötte. SYLVESTER Feleségem szokta mondani: olyan szörnyű az élet, úgy fél, mint22
