Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 3. szám - Szabó G. Zoltán: Petőfi az egykorú horvátországi sajtóban (tanulmány)

SZABÓ G. ZOLTÁN

Petőfi az egykorú horvátországi sajtóban

Az ezemy öles záznegyvenes éveik horvát sajtóját viszonylag könnyű áttekinteni, hiszen a jelentéktelen Kolo c. lapot leszámítva voltaképpen két komolyabb orgánum volt; az 1826-ban indult Agranmer (Politische) Zeitung (irodalmi melléklapja a Luna) és a Narodne novine (Nemzeti Üjság), mely 1835 óta a horvát nemzeti öntudat legfőbb ébresztője volt a Danica (Hajnalcsillag) c. irodalmi mellék-lapjával együtt. Ez utóbbi már címváltozásaival is jelzi politikai vonalát, ill. a topot támogató ún. illír párt politikai tödekvéseit. A lapengedélyt a Novine horvatzke címre adták, mely a következő évben Illirske narodne novirere változott. Miután V. Ferdinand az illír mozgalmat és elnevezést betiltotta, a lap címe 1843-ban Narodne novine lett. Nem sokáig, mert 1845-ben az -agilis és agitatív szerkesztő Ljudevit Gaj, az említett illír mozgalom politikai programját pontosabban tükröző Novine horvatsko-slavonsko- dalmatinske címre változtatta, mely 1847-ben Novine dalmatinsko-horvatsko-sla- vonsko lett, majd 1848-ban ismét visszatért — talán az egységfrontot hangsúlyozandó — a régebbi Narodne novine re.

Szükséges volt eme címváltozásokat megemlíteni, mert nagyon szemléletesen utalnak a tartalomra, a horvát önállósodási törekvésekre, mely kezdetben — meglehetősen bonyolult politikai—szociális—vallási feltételektől függő — rejtett, majd 1848. augusztusától egyre nyíltabb, támadóbb miagyarellenességet is jelentett. Megjegyzendő, hogy ezt a „vonatot” az Agramer Zeitung is követte, noha — kivált 1847- ben — többször közöltek a sok évszázados magyar—horvát kapcsolatokra hivatkozó, békés megegyezést áhító cikkeket. Az említett lapokon kívül 1848. aug. 6-án indult az érdekes, de kevéssé publikus Slavenski Jug (megszűnt 1849-ben), és 1849. januártól decemberig funkcionált a Südslavische Zeitung. Hatását, jelentőségét tekintve azonban csak a két fentebb említett lap, az Agramer Zeitung (hagyományai és a külső tájékoztatás szempontjából) és a Narodne novine (belső tomeghatása miatt) érdemel figyelmet. Mindkettő az illír imozgalom szellemi atyjának, Ljudevit Gajnak befolyását tükrözi, akii Ján Kollár hatása alatt -kezdte politikai tájékozódását.1 1846- tól Gaj hoz társult az indulatosabb, türelmetlenebb szlovák származású Boguslav Su- lek.

E topok belső szerkezetükben nem, de tartalmukat tekintve annyiban különböztek az egykorú magyar újságoktól, hogy míg az általános, közös, főként országgyűlési híreken kívül a magyar topok vezércikkei a társadalmi átalakulás (úrbér, örökvált- ság, népképviselet, választás stb.) problémáival foglalkoztak, addig a horvát sajtó fő témája a népi-nemzeti öntudat, a többi szláv népekhez való tartozás tudatának megteremtése volt (aminek várható gyakorlati, politikai következményeit már viszonylag korán, a harmincas évek végén sejteni lehetett). Ennek jellemzésére elég talán egy későbbi összefoglaló cikkből idézni, mely több folytatásban az Agramer Zeitung 1847. februári számaiban jelent meg „Ueber die Einführung unserer Volkssprache in das Gebiet des öffentlichen Lebens” (Népnyelvünknek a közéletbe való bevezetéséről) címmel. A Herder eszmém iskolázott szerző a következőket írja:

211