Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Varga Zoltán: A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban I. (tanulmány)
ján — az FKGP-nek 35 370 tagja volt. Az 1945-ös választások idején a megyében abszolút fölényüket jelzi, hogy az érvényes szavazatoknak több mint 72%-át kapta e párt. Amíg a megyében a szociáldemokraták 13,2%-ot, az MKP 9,4%-of, a Nemzeti Parasztpárt 5,2%-ot ért el. Az SzDP 1945. szeptemberében már 9340 taggal rendelkezett, ami abból adódott, hogy a felszabadulás előtt 1944. március 19-ig, a németek bevonulásáig Szombathelyen, Kőszegen, valamint a járási székhelyeken megfelelően működő szervezetei voltak. Tagságának szociális összetételét a felszabadulás előtt is elsősorban a szervezett munkásság határozta meg. Ugyanakkor a megyében — mivel a községek jelentős részében nem voltak kiépülve szervezetei —, csak 13,2%-os arányt ért el a párt az 1945. .november 4-én lezajlott nemzetgyűlési választáson, 4,2%-kal kevesebbet az országos átlagnál. Az SzDP megyei vezetői a szocializmushoz való eljutást, a hatalomért való harc módját a Kéthly Anna-féle koncepcióval azonos módon értelmezték. Ennek lényege az, hogy a hatalomért való harcot meg kell előznie egy széles körű nevelőmunkának, tanításnak, amely a nép nagyfokú demokratikus átalakítását célozza, s majd csak ezután lehet a hatalomért nyúlni. Ezt fejezik ki a megyei lapjukban az Üj Vasvármegyében megjelent megfogalmazás is: „A kommunisták a hatalomért harcoltak és harcolnak. Mi .harcolunk az értelemért” és így a demokráciáért, a szocializmusért, „mi nevelőmunkával akarunk elérkezni oda... nem diktatúrával.” A megye társadalmának, közvéleményének, kevésbé radikális, bizonyos értelemben konzervatív volta miatt kétségtelenül nagy szerepe volt e nevelésnek. Továbbá annak, hogy az átalakítás során a demokratikus formák és módszerek miinél szélesebb ■körben terjedjenek el, így a radikális átalakítást a nép szélesebb rétegeinek bevonásával lehessen megteremteni. Ugyanakkor az SzDP a hatalomért folyó „ki kit győz le” harcban a nevelést csak a kommunisták „direktebb” akciói ellen hangoztatta — főleg .akkor, amikor a megyében a választási eredményéhez képest háromszorosra (39%) nőtt a jegyzők között az SzDP tagok aránya. Az 1945 végén létrejött pártközi megállapodás értelmében Vas megyében 7 járási főjegyzői állásból kettőt-kettőt az MKP, az SzDP és az FKGP kap meg, egyet az NPP. Időközben a szociáldemokraták 4 járási főjegyzői pozíciót szereztek — a kisgazdák rovására. A két munkáspárt kapcsolatában ugyan éles ellentéteket lehetett érzékelni, aminek főleg az volt az oka, hogy msmcsak szövetségesei, hanem riválisai is voltak egymásnak, mégis egyben mindig szoros egységet alkottak: abban a törekvésben, amely a megye legnagyobb pártja, a .kisgazdapárt hatalmi törekvéseinek és pozícióinak csökkentésére, sőt megszüntetésére irányult. A Nemzeti Parasztpárt szervezeti kiépülése és tömegbefolyásának erősödése több nagyobb akadályba ütközött. Mindenekelőtt abba, hogy a falusi lakosság mélyen vallásos neveltetése, tulajdonosi kötődése inkább kedvezett a Független Kisgazdapártnak. Az NPP-nak ugyanúgy nem voltak történelmi hagyományai mint az MKP-nak, de ehhez még hozzájárult, hogy sem anyagi-t'árgy.i, sem személyi feltételek biztosításában sem számíthatott központi segítségre. Így az NPP szervezetei csak lassan jöttek létre. Ami azt is eredményezte, hogy a közigazgatás beli, karhatalmi és közhivatalnoki pozíciókat legtöbb helyen már betöltötték, mire a parasztpárt szervezeti keretei kialakultak, így e helyekre nem is jelölhette saját embereit (tagjait). Így a pártnak a megyében nem volt olyan „szívóhatása” sem, mint a fenti pozíciókat megszerző pártoknak. 1945. szeptemberében taglétszáma 7600 fő, a novemberi választáskor elért eredménye országosan 6,87% — a megyében 5,2%. A párt szervezését főleg a radikális falusi értelmiség, valamint a népi származású egyetemisták végezték. A parasztpárt célja a népi alapokon .nyugvó parasztdemokrácia kialakítása volt, ennek megvalósítását többé-kevésbé munkásszövetségben képzelték el. Itt, Vas megyében a munkáspártokhoz — főleg az MKP-hoz való kötődésük elég erős volt. Igaz, nagyon sokan a kommunisták közül ezt a kapcsolatot csak taktikailag tartották fontosnak, s már akkor is felbukkant a parasztpárt létének perspektívájában való tagadása. A kisgazdapárt a megyében főleg a parasztság körében, s nemcsak a módosabb 166