Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Varga Zoltán: A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban I. (tanulmány)
VARGA ZOLTÁN A demokrácia néhány kérdése Vas megyében a felszabadulást követő időszakban I * Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy vajon milyen demokráciáinak adtak kedvező lehetőséget a felszabadulás után Vas megye adott és örökölt körülményei, meg kell vizsgálnunk a megye „készen talált” gazdasági, társadalmi viszonyait, az utolsónak felszabadított megye jellegzetességeit, ideológiai arculatát. Az 1941. évi népszámlálás foglalkoztatási adatai alapján Vas megye 286 277 lakosából 163 934 fő a mezőgazdasági népességet alkotta, a keresőknek pedig több mint 60%-át a mezőgazdaság foglalkoztatta. A megye földbirtokviszonyait a végletesség jellemezte. A kevés számú, de kiterjedt nagybirtok és az ezek között elhelyezkedő kisbirtokük sokasága. A kisebb birtokkal rendelkezők között a legnagyobb arányt a középbirtokosok képviselték. A napszámosok száma az ország keleti megyéihez képest sokkal kevesebb: 853 fő volt. A 10 és 50 kát. hold közötti földterülettel rendelkezők számaránya a földtulajdonnal rendelkezők többi mint 31%-át alkotta.1 Így igen nagy volt a megyében a tulajdonosi kötődés, amelyet még csak erősített az 1945-ös földosztás. Az ipar kialakulása és fejlődése az ország egészét jellemző színvonaltól is elmaradt. 1941-ben az iparban, építőiparban, bányászatban összesen 17 485-en találtak kereső foglalkozást; a kereső népesség 18%-a, akik közül 5525-en önállóak voltak. A gyáripar e területen nem tudott erős pozícióba kerülni. Néhány közepes méretűnek jellemezhető üzemben 100—500 fő közötti munkás dolgozott. A megyeszékhelyen számolni kellett a közalkalmazottak nagy számával, amely egy 1945 nyarán készült jelentés szerint a városban foglalkoztatottak 45%-át adta. Megyénkben, az ország többi megyéihez képest kevesebb munkásmozgalmi hagyomány található, nagyobb mozgalmi élet Szombathely kivételével szinte sehol sem alakult ki a felszabadulás előtt. Az 1777-ben püspökséget kapott egyházi vezetés nemcsak a parasztságra, polgárságra volt nagy hatással, hanem a munkáskörökre is volt befolyása. Az 1941. évi népszámlálás vallás szerinti kimutatásában Vas megye második világháború előtti (ún. trianoni) területének lakossága több mint 80%-han vallatta magát római katolikusnak, amely messze felülmúlta az országos arányokat. (Kb. 60%-ot.) Ez az ideológia közös nevezőt jelentett a falusi és városi burzsoáziának, közös tömbbé kovácsolva őket. A megye földrajzi, helyzetéből adódó jellegzetesség — utolsónak felszabadított terület, osztrák határ stb. — párosult azzal, hogy a régi rendszer kádereinek távozása sem volt olyan méretű, mint az először felszabadult keleti területeken. A fentiekben jellemzett Vas megyei viszonyokat tekintve teljesen érthető, hogy a magántulajdon elvét valló, a parlamentarizmus törvényei szerint működő, a keresztény vallás alapján álló, „tiszta demokráciát” hirdető Független Kisgazdapárt volt a legnépszerűbb a megyében, a legnagyobb tömegbefolyással ez a párt bírt a felszabadulás után. 1945. szeptemberében — egy kommunista párti kimutatás alap* A szerző történelemszemléletét és némely következtetését kifogásolhatónak tartjuk, az általa feltárt tényanyag azonban így is közelebb vihet a koalíciós korszak politikatörténetének megértéséhez. (A szerk.) 165
