Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Salamon Konrád: Mozzanatok a népi-urbánus vita történetéből II. (tanulmány)

.összetartásának vagy akár az .Egyedül Vagyunk’-nak, akkor jók lesznek a magyar demokráciának is. Azt is 'halljuk, hogy Németh László .átmentése’ érdekében is akció folyik, hogy ismét utat nyissanak a .mélymagyar’ és „hígmagyar’ fertőző és fertőzött eszmevilágának. (...) Kodoiányi Jánost szeméremérzete attól sem tartja vissza, hogy bírálni merje a demokráciát, amelynek egyik diadalmas elparentálója volt.” Ezek után nem meglepő, hogy Horváth szerint Magyarországon lehetetlen egy zsűrire való olyan írót összehozni, „aki a tárgyilagosság szükséges mértékével és a kívánatos makulátlan múlttal .rendelkezik”.26

Mindez nem volt elszigetelt álláspont, hasonló vélemények hallatszottak a sajtóban, sőt a nemzetgyűlésben is. Kovács Imre — elhatárolva magát a harmadik oldaltól és a szerencsétlenül újra-megszólalóktól — felidézte e gyűlölködés' okait is: „nem kívánjuk az ismételten elbukott írók fejét, nem üvöltünk együtt azokkal, akik másfél évtizede már kórusban zúgtak a népi táborra és ma sem azért üvöitenek, mert elvi vagy világnézeti állásfoglalás készteti őket erre, hanem tudat alatt még mindig a gyűlölet, az irodalmi sznobság emlékei fűtik őket.. ,”27 Arra pedig Juhász Géza figyelmeztetett, hogy „lent” értetlenül kérdik: „Kik lármáznak fent, a városban, azok ellen az írók ellen, akiknek ott a helyük a harc első vonalában?” S egyes körökben mindjárt felüti fejét a sunyi magyarázat: „Azért bántják őket, mert magyarok. (...) Százszor fontosabb nemzeti érdek ezt a suttogást elnémítani, de elnémítani tettekkel azonnal, mint ott tartani imég .szégyenpadon, hónapokig azokat, akiknek puszta megszólalásuk 'táborokat csillapítana le.”28

A népi mozgalom vezetői ellen indított támadások nemcsak az ún. „jobboldaliak”, de egy-két kivételtől eltekintve (Erdei, Darvas) az egész mozgalom ellen irányultak. Faragó László a szociáldemokrata párt egyik befolyásos személyisége 1946- ban így írt Veres Péterről és Illyés Gyuláról: „Így lett Veres Péter is — le szabad és le kell írni— az ellenforradalmi Magyarország fasiszta szárnyának egyik reménysége és büszkesége, prófétából 'bibliás ember, aki híveinek azt a Tolsztojt ajánlotta, akit mucsai szinten imitált és azt taz Anatole France-ot, akinek derűs emberszer, etete és derűs emberlmegvetése diametrálisan tért el Veres Péter dühödt re- formátorságától, amelynek — e reformátarságnak tudniillik — egy hibája volt: nem lehetett tudni, hogy mi a tartalma. Bolsevista és nyilas, fajvédő és szektás elemek kavarognak 'benne tragikus vagy inkább tragikomikus összevisszaságban.” Illyés pedig „utat keresett és talált Féja Gézához és Gömbösekhez, többet tett tehát, mint passzív volt, aktíve állt a túlsó oldalra fajromantikán és népromantikán keresztül. A legurbánusabb ilap szellemi vezetője belecsöpögtette folyóiratába az lantiurba- nistát. Az 'aszfalt kultúratenyészetét a város ellen fordította. A legrosszabb gyökerű — pusztulásnak induló deklasszált kurtánemes ivadék — Ady Endre megtalálja a város értelmét. Illyés Gyuláék (és közöttük számos igazán városi) a város ellen törnek.”29

Ferdítés, hamisítás, szenvedélyes gyűlölet jellemzi e sorokat éppúgy, mint Zsolt Béla megállapításait: „Veres Péter a Turul Szövetségben elmondott 'beszédei és az .Egyedül Vagyunk’-,ban írt oiklkei talapján akkor is jó fajvédő volt, s újabb cikkei és beszédei alapján ma is az. (...) Veres Péter volt az, .aki a fasizmus bukásával törvényes hatalmát vesztett fajvédelem szellemét és hatását átmentette a parasztmozgalomba, megkísérelvén a zsidóságot olyképp állítani tömegei elé, mint a parasztság fajilag egységes osztály ellenség ét: (...) Nevéhez fűződik ta magyar demokrácia majdnem százszázalékosan megvalósult első íratlan zsidótörvénye, amely szerint Magyarországon zsidó nem kaphat földet." Tehát „a demokrácia sérelme, ha Veres Péter demokratikus pártvezér lehet Magyarországon”.30

A Szabad Szó „fordított hitlerizmusnak” nevezte az urbánusok eljárását: „Hit- leréknek mindenre egy magyarázatuk volt: a zsidók!... Zsolt Béláéknak ugyanígy: Veres Péter! (...) Olyan hisztéria ez, atmivel már nem is lehet vitatkozni. De apellálni lehet és kell is arra a józanságra, amely nem hajlandó ilyen hisztéria kedvéért veszélyeztetni a magyar demokrácia ügyét.”31 Mert csak a reakció nyerne azzal, „ha sikerülne a dolgozó 'parasztság 'harcos, következetesen demokratikus pártját, a Nemzeti Parasztpártat a többi demokratikus pártokkal, elsősorban a munkáspártokkal szembefordítani”.32