Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 12. szám - Frenkl Róbert: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

„mit jelent számomra, nyugati magyar értelmiségi számára az otthoni változás?”, folytatva egészen a felelős feladatvállalásig: „mit tehetünk most értetek?, illetve a kisebbségi magyarságért?”.

Nem véletlenül .volt a program és a viták középpontjában a menekültügy, az erdélyiek sorsa, a genfi egyezményhez csatlakozásunk várható következményeinek a vitatása. Ez a kérdés vízválasztó lehet a jövőben, hitünk szerint összefogást, kohéziót kell teremtsen.

Cezúra volt 1989. Nem a jubileum miatt, hanem mert magyar értelmiségi találkozó lett az akadémiai napokból. Legfeljebb abból lehetett megítélni, ki hol él, hogy Czigány Lóránd, Kende Péter, Borbándi Gyula derűsebben, bizakodóbban beszéltek a hazai esélyekről, mint a napi gondok súlyát jobban éreztető Csoóri Sándor, Alexa Károly, Szakolczay Lajos. (Csoóri meghatározó személyisége volt a konferenciának. Higgadtsága, mértéktartása, veretes fogalmazása utat mutatott, megelőzöti minden esetleges szélsőséget.) Csúcspont, nagyívű előadás volt Görömbei Andrásé (Debrecen) Magyar irodalom ma címmel.

Korábban féltve őrizték függetlenségüket, 1989-ben már elképzelhető, hogy egy gyökeresen átalakuló, újjászerveződő magyar világszövetségben helye lesz a szabad- egyetemnek. A hazai egyházi változások azt is jelenthetik, hogy a kinti örvendetes ökomenikus magatartás mellett nyithatnak a hazai „hivatalos” protestantizmus irányában is. Mindez lehetőség, amely saját népükkel és a hazával egyszerre kíván érzékeny azonosulást.

1989 az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem számára is kihívás. Könyveik itthoni kiadásáról tárgyalnak, segítőkészségük — legyen szó erdélyi magyarokról, más ügyről —, nem korlátozott, aktivitásukat csak saját erejük határolja be. Sütő András, jubileumukat köszöntő levele utat mutatott, nevükben kifejezett azonosságukat elemezve, jelezte, az örvendetes sokszínűség felé haladó társadalomban mindig élő közösség saját színei erősítésével vehet alkotóan részt, nem erigedve napi politikai csábításoknak, még baráti háttér esetén sem.

Mit hoz a jövő a Szabadegyetemnek odakint és itthon, — még nem tudni, de két évtizedével részese a magyar történetnek, többek között az egyház és a kultúra történetének.

1126