Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 11. szám - Csokits János: Látkép, Leendő voltomról, Kékszakáll hetedik monológja, Egy ünnepelt hazafi köszöntése, Fata morgana, Lascaux-i fohász, Egy hajótörött naplójából (versek)
Egy hajótörött naplójából Érkezésem óta húszezerszer fordult meg a Föld, ötvenötször kerülte meg a Napot, ki tudja, hányszor változott az ég, nem is számítva a Hold hideg és véres játékait. Húszezer nap egy idegen bolygón . .. egyedül a lélek őserdejében ... rabság a bűzös csontbarlang mélyén ... Micsoda kaland! Filléres regény hőse lehetnék — ha lenne szabadulás. * Bőrébe zárva sorvad itt az élő, hámló hártyában őrzi illő kincsét, létének párlatát, a percet, letisztult emlékeit. Nézz rám: két lábon járó bőrketrec vagyok én is! * Ez volnék? Bordázott tömlő, szortyogó zsigerekkel? Beszédes bőrzsák? Saját sorsától nyekergő duda? Ez volnék? Már egy tűszúrástól kipukkad ez a hólyag! * Éjszaka felriadok — sehol egy fény, nem tudom, hol és mikor fekszik ez a test, semmi vesz körül, fekete csönd, csontomig ér a vakság iszonya — érzem az ürességben valahol valami van, valaki érzi: ő vagyok én, 984
