Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 11. szám - HATÁR GYŐZŐ 75 ÉVES - Károlyi Csaba: Határ Győző: Anibel (kritika)
számú analógiát mutat fel a mi korunkkal. Persze Határtól mi sem áll távolabb, minthogy szájbarágósán rájátsszék ez analógiákra. Hőseinek szájából nem lógnak ki a tanulságot összefoglaló mondatszalagok, mint a középkori falképeken. Ez nevetséges volna, hiszen mindkét korszak rendkívül bonyolult, az összefüggéseket alig- alig tudjuk felfejteni. Említettem, hogy a Julianus-könyv adatkutató gondossága és határtalan életfeltámasztó intuíciója a Kodolányiéra emlékeztet. Persze a stílusa egész más. Az in- káb Szentkuthy szeszélyesen viliódzó flamboyant gótikáját juttatja eszünkbe, különösen amikor Határ Julianus lelki életét hőse idegesen szökellő asszociációsoraival ábrázolja. Határ szellemi beállítódását szkeptikusnak, agnosztikusnak szokták jellemezni. Nem tudom. Voltaire-iánus szelleme a józan értelem megvetésével szemléli mind a keresztények fanatizmusát és dogmatizmusát, mind a pogányság szemfényvesztő babonáit, vajákosságait, de ebből még nem állapítható meg, hogy ő agnosztikus volna és nem hisz semmiben. Mindenesetre az élet ábrázolásában tárgyiasságra és tárgyilagosságra törekszik, és ez éppen nem vall agnosztikusságra, vagy szkepticizmusra. Azt sejdítem, hogy lelke mélyén valami nagy humanizmus illetve filantrópia rejtőzik, amint a nagy Erazmus szellemében is, aki épp eleget gúnyolódott az emberek ostobaságán, irgalmatlanságán, mégis ájtatos lélekkel szolgálta az emberek közti megértést, derűs békességet és szeretetet. Nem kétséges, hogy a Julianus regény jelenlegi magyar prózánk egyik legnagyobb, vagy épp legnagyobb vállalkozása, s már csak ezért is fontos, hogy idehaza is megjelenjék. (Aurora könyvek) KÁROLYI CSABA Határ Győző: Anibel Szerelmi regény az Anibel, akárcsak az itthon 1986-ban megjelent Pepito és Pepita. Míg azonban ez utóbbi, 1956-ban keletkezett mű a háború utáni újjáépítés lázas idejében játszódik, addig az 1953-ban íródott Anibel az 50-es évek kellős közepében, 1950—51-ben. A regény hangja ennek ellenére egyáltalán nem komor, hanem éppenhogy szinte teljesen mentes a szöveg felszínén attól a kortól, amelyben keletkezett: „ahogyan a magyar olvasó akkoriban mákonyt keresett az olvasásban, ugyanúgy magam is mákonyt kerestem az írásban: csodaszert, a bezártság skorbutja ellen” — írja Határ Győző a regény 1984-es londoni kiadásához készült utószavában. Ez a mákony, ez a csodaszer itt a szerelmi történet. Persze közben, mintegy mellékesen, játékosan árnyalt képet kapunk a háttérről is, melyben a narrátor-főhős, Sömjén Simon története kibontakozik. Csak ízelítőül, az író fogalmazásmódjának jelzése céljából idézük ide a regény kezdőmondatát: „Mi urunk a Megváltó Jézus Krisztus Születésének 19 -ig esztendejében, az Ember Ember Által Való Kizsákmányolása Megszüntetésének xx-ik évében — meg975
