Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 9. szám - Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben)

jöttek. Még előbb elmemnek két másik betegért, .aztán visszajönnek érted ... Duplasoros kocsit küldtek, képzeld. Én ilyet eddig csak öltönyben láttáim... Mentőautó, két-két emletesen rakható hordággyal, jobbra és balra. Segítsen! (Szikszayt támogatva ráfektetik a hord­ágyra.) Telefonált? (Nusi talpraugrik. Harmath Szikszayra kacsint.) Nem kell beszarni... bebiztosítom magunkat, ne félj! (Fejével a telefon felé int.) NUSI Na végre! Halló! (Harmath elve­szi tőle a kagylót.) HARMATH Halló, itt a Dél-keleti Szín­ház főrendezőije. A professzor urat kér­ném ... (Vár, ismét kacsint Szikszaynak.) Halló professzor úr ... Itt Harmath Győ­ző Iván, főrendező ... kicsit kényes az ügy ... Arra kérném, az előadás végére helyezzenek készenlétbe egy kocsit... A Hamlet előadás végére ... (Elhúzza az arcát.) Nem, nem Ophelia ... Még nem biztos, de — biztos, ami biztos. Tudja a megfeszített imunka .. . Nagyon köszö­nöm! (Leteszi.) Még van kedve szelle- meslkedni, hallod? Tán Ophelia élte be­le miagát túlságosan a szerepébe? SZIKSZAY Mi volt ez? HARMATH Mondtam, hogy be vagyunk biztosítva... SZIKSZAY (türelmetlenül) Mi volt ez, Győző? NUSI Nem hallottad? A pszichiátria. Pszichiátria Hamletnek és kész! HARMATH Mi itt nem hittünk a fü­lünknek ... Igaz? Na, ha Geyza ezt (a pa­pírra) a monológot mondta, el, jönnek az ápolók, ha az eredetit mondta el — nem jönnek. Világos? Egy őrült cselekedeté­ért ki felelhet. Pillanatnyi elmezavar. Igaz, hogy előre megfontolt szándék .. . SZIKSZAY Az előre megfontolt szándék nem pszichiátriai kifejezés, Győző! HARMATH Tudom, hogy rendőrnek tar­totok ... No és? De nem vagyok hülye a társulatomtól megfosztani magam! Vi­szont egy-egy embert azért ki kell dob­ni a hajóból, ha túl nagy a teher ... (Kint erős, hosszú taps.) SZIKSZAY (hallgatva) Istenem, leg­alább ezt viszem magammal.. . (Görcsö­sen ragadja meg a hordágy szélét.) (Jön kipirulva Szendey.) SZENDEY Halljátok?! Lajos! (Megder­med.) SZIKSZAY Semmi... csak elgyengül­tem ... Ez az egész rumlis nap ... NUSI Mindjárt jön a mentő. (Súgva.) SZENDEY Lajoskám! (Térdreborul.) HARMATH Ne d.rámázz, Tündi, hagyd békén! SZIKSZAY Hagyd! Beszéljen ... SZENDEY (szeme könnyes) Egy szó se volt igaz, amit mondtam ... kevés ne­kem a színház, dehogy elég ... ott kint a világ utcáin és bent a házakban van most a színház ... ott több a színház .. . több, nagyobb, félelmetesebb ... HARMATH Tündi! SZIKSZAY Mondtam, hogy hagyd! NUSI Ö döntse el, mi a jó neki. SZIKSZAY Disznók vagyunk, igazad volt. Csak éppen nem azért... Egészen másért. .. Tán mégis Geyzának volt iga­za, ott a színpadon ... Ha egyszer ott állsz — tied a világ. És soha többé. Azt kell kihasználni .. . Ha nem tesszük meg — disznók vagyunk. Ha megöl is igaza volt. SZENDEY Nem ti vagytok a disznók. A disznók mások. És senkinek nincs bá­torsága disznótort csinálni... Elgyávul- tumk ... el... Azt várjuk, hogy egy-egy embert feszítsenek meg helyettünk ... az kerüljön kórházba, börtönbe, mintha megválthatná ezt az egészet itt... ő egyes egyedül... Kibicek vagyunk, ki- bicek! HARMATH Fogd be a szád, Tündi! SZIKSZAY Jólesik a fülemnek, Győző! SZENDEY Iván nem azért hallgattatna el engem, mert téged félt, vagy kímél . ., HARMATH Hát vajon miért? SZENDEY Félsz, hogy te ne kerülj bör­tönbe vagy kórházba a szövegemtől! HARMATH Szólj neki, hogy állítsa le magát, különben én állítom le! (Kis csend.) SZIKSZAY (mintegy maga elé) Milyen elpusztíthatatlan banda ez a mienk ... Újra és újra a színpadon. Mindig felka­paszkodni a deszkákra... Mindegy mi van kívül-belül, csak játék legyen, já­ték ... Egy jó replikáért odaadnánk a lelkünk üdvösségét. A gyomrunk még a zsarnok király gyomránál Is erősebb, pa­rasztosabb, mindent megemészt... A történelem vasszegót is .. . Igen, omol­jon össze bár a világ, de legyen játék­időnk. Akár egy kipusztult, hamuvá lett világban, kopár térben is játszani . . . 802

Next

/
Thumbnails
Contents