Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 9. szám - Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben)
MÁRTONFALVI Köpködj meg! POPRÁDI (vállat von) Kérlek. (Arcul köpi, bár nem erősen.) MÁRTONFALVI (rábámul) Megőrültél? POPRÁDI Pardon, baki volt. (A másik dühödten siet ki.) (Nusi kilép, felöltözve.) POPRÁDI Itt várt az ajtód előtt egy király. És várta a bebocsáttatást. NUSI Leköpted? POPRÁDI Le. De gyáván bakinak lepleztem. NUSI Így is köszönöm. (Megragadja a kezét.) POPRÁDI Én ma is hiszem, hogy felébredünk . ; .s azt mondjuk: nem, ez nem volt igaz! Az egész világ felébred, mint egy rossz álamból. És röhögünk egyet.. . egy olyan óriásit, mint maga a világ. Meglátod Nusikám, felébredünk! (Átöleli.). NUSI Jöhet valaki! (De azért marad.) POPRÁDI Feleségül jössz hozzám? (Kis csend.) NUSI Mit szólnániaík — ezek? POPRÁDI Nem nekik nősülök. NUSI Én nem bánnám, csak . . . POPRÁDI Csak .. . NUSI (kicsit lesüti szemét) Te mindent tudsz rólam. Szemrehányás ne legyen. Láttad, sok mindenki belénk köthet. . . (Halk, tétova.) POPRÁDI A mii világunkban, láttad: minden másképp történik. A sok szerep egy kicsit megront minket. A bűnös szerepek! De nem egészen ront meg, csak annyira, mint ahogy bizonyos ételeknél nem jó az egészen friss hús... vagy a zsenge bab .. . Érnie kell. Kap egy kis stichet, még nem romlott, de már nem is harmatos . . . Ennyi s'tichje kell, hogy legyen a színésznek is . . . a színházi há- zasságnák is ... Végül is cseppet sem vagyunk romlottabbak, mint a nyárspolgárok! Lesz szép nyugdíjam, élünk, mint Marci Hevesen. NUSI Az hol van? POPRÁDI Hát ez az. Majd egyszer megtudod. És azt is, hogy ki az a Marci! És hogy .ki volt Deákné és miféle vászna volt... Mindent megtudsz egyszer ... Hogy miért beszél másképp és másról a csárdás Bodóné, ha a bor árát kérdik tőle. Egyszer meg kel.1 tudnunk mindent, mindent. NUSI És ha megtudunk? POPRÁDI Akkor egyre újabb és újabb dolgokat akarunk megtudni: mit, mikor, miért, hogyan? És feneketlen kíváncsiságunk még mindig nem lakik jól. És újabb dolgokat követünk el, hogy ismét legyen titok, elhallgatás, és hogy új kíváncsiak születhessenek ... Szóval: leszel a feleségem? Majd nagy sétákat teszünk a hegyekben ... a tavaknál... Itthagyjuk a színházat! Itt! NUSI Az uram is ezt akarta . . . Féltékeny volt.. . POPRÁDI No egy-egy szerepre azért eljövök! Leszel? NUSI Csak ne mondd soha többé . . . POPRÁDI Mit? NUSI Hogy vénlegény vagy. Mert akikor nekem az jut az eszembe, hogy.. . hogy számolod a napokat, almákat még ígér a világ. S lakkor én is . . . veled számolom. Rámragad ... a pánik . . . (Kint nagy-nagy taps.) POPRÁDI Ez a Hamleté. Tehetséges fiú, kár hogy verset is ír. Hozzád még nem írt? NUSI Nem! (Hirtelen.) Mire készül Hamlet? POPRÁDI Gyilkosságra. NUSI Nem úgy értem. Geyza mire készül? POPRÁDI Az alakításra, mint mindig. Szünetben is spannoűja magát. És közben külföldről álmodik. Látod, én már nem készülök külföldi játékra soha . .. Itt léptem deszkákra, és itt várom a másik deszkát. .. egy szál helyett hat szál deszkát kapunk . . NUSI Ezt ne! POPRÁDI (halkan dúdolva) A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely . . . NUSI Mondtam, hogy: ne! Babonás vagyok! (Szikszay be, Poprádi elhallgat. Nusi a poharakat rendezi.) SZIKSZAY Lehuskám, kezdődik a második falvonás! POPRÁDI (a falra) Ez a bemondógép néha fecseg, néha meg abszolúte néma ... Pont, mint az emberek! (Besiet Szendey.) SZENDEY A nézőtéren egy pisszenést se lehet hallani! Mi lesz itt a harmadikban?! (Boldog.) POPRÁDI Mi? Nagymonológ. És Polo- nius halott. No, de Guildensternék várnak! 797
