Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Czennerné Wilhelmb Gizella: Évszázadok Szent István-ábrázolásai (tanulmány)
|?4lŐzrnényeit kívánták bemutatni. Az előd tevékenysége adott alapot a íelvilágo- í.gult abszolutizmus eszmerendszerében fogant intézkedéseknek. A szent király alak- í jánaik tematikus laioizálását inkább az egyházi irodalomban figyelhetjük meg „a ‘ népeit boldogító Szent István” fogalmának bevezetésével.^ Az egyházi festészetben í viszont, ha nem is gyakran, de megjelenik Szent István kizárólagos világi uralkodói ténykedés közben (Szent István, (a törvényhozó. Székesfehérvár, 1769). Az alapítások ikonográfiája nemcsak a monumentális festészetre korlátozódott, helyet talált a sokkail nagyobb publicitást élvező sokszorosított grafikában is. A Vinzenz Fischer rajza után készült lapon a fiatal, magyairuhás király udvaroncai : körében fogadja az eléje járuló szerzeteseket. Az alapítás e megszokott középképe . mellett kétoldalt a bálványok ledöntését, a kereszt felállítását, a rend templomá- 1 nak építésére utaló zsánerfigurákat láthatunk. A bálvány lerontásának és I a kereszt felállításának jelenetével találkozhatunk Klimkovics Béla oltárkép-váz- 5 latén az 1850-es évekbőll, mint az oltárfestő műhelyek művészi gyakorlatának tra- i dícdonális kompozíciójával. A kolostoralapítás ábrázolásának elsődleges vallási jelentése mellett nemcsak az uralkodó tetteinek pozitív támogatása lehetett a célja. Amikor Szily János az első szombathelyi püspök székesegyháza felépítését eltervezte, eleinte a magyar ; szentek kápolnájába ő is a felajánlás jelenetét rendelte meg Dorfmeister István soproni festőtől. A témát rövidesen a pannonhalmi kolostor alapítására változtatta. i A II. József vallásügyi rendeletéivel, köztük a kolostorok feloszlatásával talán leg- . keményebben szembenálló püspök a császár halála után eszméinek győzelmét ün- 2: nepelte. Ezen túlmenően, a művészi megjelenítésben már a kor szelleméből faka- ‘ dóan alig van természetfeletti elem, az alapítás az uralkodó egyházpolitikai tette, j ahogy a feloszlatás is az volt. Szent István tevékenységének művelődéspolitikai beállításához innen már csak 3 néhány lépés vezeteti, s e lépéseket a XIX. század második felének monumentális , történeti festészete meg is tette; a kapitalizálódó magyar társadalom tudásba, fejlődésbe vetett hitétől ösztönözve. A XIX. század művészetében eleinte még csak 1 oltárkép-témaként megjelenő ábrázolások (pld. az ifjú Szent István keresztelése-. I Hesz János Mihály oltárképe, 1822) iilluszbráoióként is szerepelnek (pld. Johann M Peter Nepomuk Geiger litográfiáján Wenzel Gusztáv árpádkori .történetében. 1843). t A kiegyezés utáni idők (nagy 'középület-díszítő falkép-programjában viszont erő- | teljes hangsúlyt kap az a megállapítás, hogy Szent István népét a kereszténységre térítve megnyitotta a nyugati műveltségbe beépülő fejlődés útját. Két fontos közmü- í velődési intézményünk, a Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia •ff falképein a nagy király művelődési tevékenységét ünneplik. Than Mór a Nemzeti •' Múzeumban még konkrét történeti jeleneteikkel (Géza fejedelem a földművelésre r szoktatja népét; Vajk keresztelése; Szent István iskolákat alapít) Lotz Károly az Akadémián historizáló környezetbe helyezett csoportképpel. A hatalmas lendületű templom-építő és újjáépítő program keretében azonban a régi, megszokott Szent István témákkal is találkozhatunk (pld. Székely Bertalan: A korona felajánlása. Pécs, székesegyház; Székely Bertalan: Szent István téríti a pogány magyarokat. Budapest, Mátyás-templom.). Vlan az egyházi rendeltetésű művek között is olyan, amely eddig nem szerepelt. A budapesti Bakács-téri plébánia tempi dm jobb naellékoltárfaLán Lotz Károly Szent István alamizsnálkodását festette meg, Tham Mór: Szent László a sziklából vizet fakaszt című kompozíciója párképeként. Mindkét festmény a nép szükségleteivel törődő szent uralkodót ábrázol, „a népeit boldogító szent király” toposzának XIX. századi historizáló megfogalmazásában, A Millennium nagy megefnlékezése sok műalkotást mecénált. Az ezredéves ünnepségek szellemében kialakított budavári műetnlékegyüttesbe épüli bele Stróbl Alajos bronz lovasszobra, a barokk István király-kép más műfajba átplántált újraalkotása. A talapzat dombonműveim a koronázás (a közeli koronázó templom okából), I. István, a törvényhozó (nem a szent, hanem az uralkodó tevékenységének fontossága), I. István templomokat építtet (az alapító szent ikonográfiájából). Századunkban István király halálátiak 900 éves jubileuma alkalmából ismét ■1 v 765 Í-H
