Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Czennerné Wilhelmb Gizella: Évszázadok Szent István-ábrázolásai (tanulmány)

rW

monumentális szobonmegrendelések szolgálták első királyunk arrulékezetét. Ekkori" kapott lovasszobrot Székesfehérvár, ahol szent királyunk bazilikát emelt az ország • és a királyi család fontos eseményeinek színhelyéül. Sidló Ferenc bronz lovasszobra' szakít a barokk "ikonográfiái hagyománnyal, Szent Istvánja nem szakállas, Idő®' férfi, hanem javakorabeli, jellegzetes keleties ajrcformájú uralkodó, a célratörő nagyíj egyéniségek kifejezésével. Ispánky József István királyt és Gizellát ábrázoló fehér!' kőszohrai a veszprémi Vár bástyájára kerültek ugyancsak 1935-ban.

Az akkori hivatalos állami megrendelések között egy műfaját és alkotóját te4f kintve is rendhagyó megbízást találunk. Ferenczy Noémit, Ferenczy Károly kom-i' munista múltja miatt addig mellőzött gobelinművész leányát egy Szarut István kárpit5} elkészítésével bízták meg. Ferenczy Noémi a gobelinszövás egyszerű formákkal szigorúan zárt kompozícióval és a színek gondosan mérlegelt egymásmellettiségével- ható monumentális művészetének egyedülálló mestere volt. Szent István épülő pa-i lotája előtt fogadja az őt felkeresőket, szerzeteseket, a régi nomád állattartó élet-' forma képviselőit, a földművelőt. A falikárpitnak, mint a kor többi, világi ren-;' deltetésű műalkotásának, nem a szentet, hanem az országépítőt, az államszervezet, a gazdaság új korszaka körültekintő kezdeményezőjét kellett megjelenítenie. <

A XX. század második felének Szent István képmása egyházi célra készült.' ■ Varga Imre szobrászművész alkotása a római Magyar Kápolnában áll. Tartalomban, és -kifejezésben az idős, országfelajánló Szent István ikonográfiái tradíciójának folytatója, a modem plasztika kifejezési eszközeivel.