Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Czennerné Wilhelmb Gizella: Évszázadok Szent István-ábrázolásai (tanulmány)
tehát a XVII. század, török harcok fegyverzajától hangos világában úgy alkotta újra első királyunk országfelajánlásának ábrázolását, hogy a leggyakoribb szorongatta- tás elleni védelemiként mutatta fel Mária-tiszteletét. A hit időtlenségében természetszerűleg osztoznak ebiben rrnindiazak a szentek, akiknek származásuknál fogva, vagy tevékenységük okából közelebbi kapcsolatuk volt Magyarországgal. Szent Istvánt a nemzeti történetírás is érdeklődéssel szemlélte. Az 1610-es évek első felében Ferenczffy Lőrinc magyar kancelláriai titkár és nyomdatulajdonos a prágai Sadeler rézmetsző-műhellyel elkészíttette az addigi magyar királyok képmásait, egy aroképsorozait megjelentetését tervezve. A rézlemezek .azonban csak halála (1640) után hagyták el a sajtót Nádasdy Ferenc országbíró költségén 1664-ben. A Nikolaus Avancini tudós német jezsuita verseivel magyarázott arcképek Mausoleum Regum et Ducum Regni Hungáriáé címen ismereteslek. A IV. Ferdinándig kiegészített arcképsor magán viseli Ferenczffy intencióit, a keresztény magyar királyság nagyságának hirdetését a XVII. század nehéz körülményei között. A képsorozat mintája feltehetőleg a már korábban említett Thuróczi Krónika fametszeteiben .keresendő. Erre utal a sok hasonló kdmpozíció. Szent Istvánt mjagas támlájú faragott trónuson ülve ábrázolja ugyanolyan beállításban, mint Thuróczinál, hasonlóak a király iobbján helyetfoglaló Szent Imre arányai, beszédes kézmozdulata, a koronát tartó, lebegő angyalok. Az idős Szent István arctípusa mondhatni kétszáz évre meghatározta ikonográfiáját. A Mausoleum díszes trónon ülő királyfiguráinak hatása érezhető Szent István és Szent László XVII. század első feléből származó táblaképein. A ikét .szent király itteni megjelenítése kevésbé viseli magán a vallásos ikonográfia jegyeit. így feltesszük, hogy történeti, és nem vallásos együtteshez tartoztak egykoron. A XVII. század utolsó negyedében Magyarország területéről az egyesült európai keresztény seregek kiűzték a törököt, I. Lipót ezután ugyanúgy felajánlotta országát Máriának, mint dicső elődje. A felajánlás ikonográfiája lassan alakul ki, először a középen elhelyezett Mária oltárképet közbevevő Szent László és István szobrokon jelenik meg a Madonnának odanyújtott, párnára helyezett korona első királyunk ábrázolásán (Lőcse, minorita-templom, 1675; Eperjes, Szent Miklós-templom, 1696). Hevenesi Gábor 1692-ben kiadott könyvében a magyar szentek képekkel díszített rövid életrajzait akarta közreadni. A kisméretű rézmetszeten az agg Szent István párnán tartja koronáját, a kép jobb felső sarkában Mária jelenik meg a gyermekkel. A monumentális festői megfogalmazáshoz jó mintát szolgáltatott a XVII. század végén elhalt ábrázolási típus: a tiburi szibilla megmutatja Augustus császárnak a Megváltót és anyját. A téma népszerűsége különösen a XVIII. században növekedett rohamosan a nagyarányú templomépítikezéssk és -díszítések idején. Népszerűségéhez nyilván hozzájárult nemzeti jellege, a h(azai múlt dicsőségének felidézése. Már a kompozíció egyes elemei — a nemzieti öltözet, a korona és a koronázási jelvények, a címer — (megdobogtatták a szíveket s a nemzeti jelleg kihangsúlyozásával erősítették a vallásos érzést. Különösen Mária Terézia uralkodása idején szélesedik ki a Szent Isitván-kultusz, amit a királynő különleges intézkedésekkel (a Szent Jobb visszahozatala; A Szent István Rend .alapítása) ás ösztönzött. A hazánkban működő kiváló német későbarokk festők — Franz Anton Maul- bertsch, Johann Lukas Kräcker, Vinzenz Fischer és Dorfmeister István, a győri, egri, székesfehérvári, szombathelyi székesegyházat, számos szerzetesi és plébánia- templomot díszítettek freskóban, vagy olaj képben a felajánlás jelenetével. A mozgalmas barokk kompozíciók sodrása lendületesen kapcsolja össze a térdelő királyt és a felhőkön trónoló Madonnát, a koronával angyal röppen fel, ahogy Maulbertsch vásznán látjuk. Az égi és földi szféra világítási effektusokkal, beszédes mozdulatokkal, színezéssel végbevitt érzelmileg hatásos kompozicionális egysége a barokk művészet egyik lényeges sajátossága. A XVIII. század utolsó harmadában azután, éppen az említett külföldi udvari festők alkotásaiban a felajánlás-témával párhuzamosán megjelenik Szent István, mint püspökség- és kolostoralapító. Első királyunk alapításai kiiihangsúlyozásának egyházpolitikai háttere volt, Mária Terézia püspökség-alapításainak messzenyúló 764
