Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Czennerné Wilhelmb Gizella: Évszázadok Szent István-ábrázolásai (tanulmány)
lenetén bemutatja Sarolta íejedelemasszany látomását, a kereszténység terjesztése érdekében folytatott küzdelmeit, a központosító hatalom érdekében vezetett harcait, egyházszervezői tevékenységét egyaránt láthatjuk a királyi udvar olasz iskolázottsá- gú művészének, Hertulfia Meggyest Miklósnak lapjain. Politikai történetet ad a mű, Szent István politikai tevékenysége került előtérbe, bizonyos történeti auteniticilásra törekvés is észrevehető abból, hogy Koppány legyőzésének ábrázolásain és egyik arcképén nem az idős király ikonográfiái típusával találkozunk. Eddig főként keveseknek hozzáférhető, s különleges művészi technikájú ábrázolásokat tárgyaltunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szíent István alakját a templomok falán, oltárokon, tehát az egész nép számára jól látható helyen nem örökítették meg, bár alakja Szent Lászlóénál kisebb publicitást élvezett. Zsigra (Zegra, ÖSSR) templomában már a XIII. század utolsó negyedében megfestették Istvánt és Lászlót, a középkor méltóságteljes, hieratikus stílusában, az arcok egyé- nítése nélkül. Kettősükhöz a mezőtelegdi templomban (Tileagd, Románia) Szent Imre alakja társul. Így a XIV. században készen áll a magyar „háromkirályok” ikonográfiái együttese. Véletlen egybeesés folytán hazai szentjeink is az emberi életkor három fázisát jelenítik meg úgy, ahogy a bibliai háromkirályok ábrázolásának esetében szokásban volt. A XV. századi későgótikus oltárképfestészet jeles darabjait szentelték Szent István tiszteletére. A Tátra tövében meghúzódó Mateóc (Matejovce, fisSR) község Szent István és Szent Imre életének néhány keresztény példát adó jelenetét mutatja be a közeli lengyel területen is tevékenykedő egyelőre névtelen mester szárnyas- oltárán. István király alakja négyszer fordul elő. A középképen daliás vitéz fiával szemben idős, ősz hajú és szakállú koronás király foglal helyet. Vállán díszes palást, kezében országalma és liliomos jogar. Arctípusa a jeleneteken is megegyezik a középsői oltártábla ábrázolásával. Az életéből vett jelenetek egyikén megbocsát az előtte térdelő orgyilkosnak. Ezt a témát a XIX. század romantikus művészete kiapja fel később, sakkal nagyobb érzélmLteátrális töltéssel. A ravatalon fekvő szent szárnyképének kompozíciója sokkal zsúfoltabb, Szent Imre halálának ábrázolásánál nlsm érezzük annak érzelmi-hangulati kifejezésbelli egységéit. A szepességi festőiskola alkotásai földrajzi határhelyzetükből kifolyólag erős szálakkal kötődtek a lengyel és a sziléziai némát művészethez, de ndm zárkóztak el a kassai, vagy a bányavárosi stíluskor hatása elől sem. A szepeshelyi (Spisská Kapitula, ÍSSR) káptalani templom főoltárának egyik szárnykópén a későgótikus művészet gazdag ihletésű ornamentikájával, a beállítás időtlen kontraposztjával, az alakoknak a német művészetben gyökerező arctípusával kiegyenlített kompozíciót hozott létre a XV. század utolsó negyedének helyi művészete. Páncélba öltöztetett, lovagi szent királyainak ikonográfiái minitájának hatása érezhető a mateóci királyszobrok mesterének Szénit ilsitván fa-plasztikáján az 1500 körüli évekből. A szepeshelyi oltárszárny alakjainak ritmusát, a mindhármuk lábánál látható magyar cimert, az arctípusok leegyszerűsített ismétlését véljük visszacsengeni az esztergomi misekönyv (Missale Strigoniense) 1501-ben Lyonban nyomtatott kiadásába utólag beragasztott fametszeten. A három alak felett a holdsarlón trónoló Madonna látható a gyermekkél, szentképünkön tehát az országfelpjánlás gondolata nemzeti szentjeink Mária (tiszteletiének tágabb értelmezésével ötvöződik. A három szent magyar király és a Madonna együttese meglehetős népszerűségre tett szert a XVI. század első negyedének misékönyvdket díszítő sokszorosított grafikájában. Az 1508-ban, Becsben kiadott példányban a halott Krisztust és a szenvedés eszközeit bemutató kép oltárszsrű építészeti kenetének ívmezejében foglalnak helyet szentjeink úgy, mint a reneszánsz oltárok, vagy faild síremlékek kompozíciójában az Atyaisten, Krisztus, vagy az angyaloktól környezett (Madonna. Ugyancsak reneszánsz előképekre megy vissza a zágrábi misékönyv 1511-es kiadásának Santa Conversazione-},a (szent beszélgetés: trónon ülő Mária gyermekével és a három magyar szenttel). Márila feje fölé két lebegő angyal ugyanolyan mozdulattal tartja a koronát, mint Thuróczy János királyi ítélőmester Chronica Hungarorum című, fametszetekkel díszített, Augsburgban kiadott művének trónoló Szent István-ábrá762
