Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - Golovics Lajos: Művek a ládafiában (Kéky Éva művészetéről)
GOLOVICS L A JOS Művek a ládafiában KÉKY ÉVA MŰVÉSZETÉRŐL Legtöbb művészeti berkekben jártas alkotó, művészeti író, művészettörténész széttárná a kezét, ha árra a kérdésre kellene válaszolnia: „Ismeri Kéky Éva festőművészt?” Annál kevésbé lepődnének meg a washingtoni Museum and Technology Smithsonian Institution, vagy a camberrai Commonwealth Collection, vagy a launcestoni Queen Victoria Museum grafikai kurátorai, vagy a jobb ausztráliai galériák szakértői, hiszen művészünk munkái meg'tálálhatók mindenütt a jelzett helyeken. Kéky Éva grafikus és festő, aki készített néhány plasztikát is. Ma itt él és dolgozik Magyarországon, közelebbről Szombathelyen, immár tizenhat éve, 1972- óta. 1931-ben született Sopronban, ott kezdte képzőművészeti tanulmányait Ágoston Ernőnél. 1957—59 között a Karisruhei Állami Képzőművészeti Akadémián W. Berkeméi és E. Wachtemél festést, A. Steinernél rézkarcot, H. Süverkrüpnál litográfiát tanult. További grafikai stúdiumait Johnny Friedlaendernél Párizsban folytatta 1959—60-ban, majd a következő szemesztert már Darmstadtban, az Iparművészeti Főiskola kerámia szakán járta. 1959-től tagja, és négy ízben kiállítója — 1959, I960, 1961, 1980 — a Gesellschaft der Freunde Junger Kunstnak Baden-Badenben, továbbá 1963-tól 1971-ig a Sydney Printmakers Társaságnak, 1977—tői pedig a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának. Több mint húsz egyéni kiállítása volt és a negyvenet is meghaladja a csoportos bemutatkozások száma a világ legkülönbözőbb országaiban, Ausztráliától az USA-;ig, NSZK-tól Magyarországig. Legutóbb az 1988-as Stockholmi ART Fair egyik magyar képviselője volt a Fiú madárral című képével, amelyet Imár az Art in Australia 1967 márciusi száma is publikált. íme röviden Kéky Éva eddigi művészeti tevékenységének válogatott felsorolása, amelyről az Encyclopedia of Australian Art 1968-as londoni kiadása még csak szerényebben írhatott, de legalább írt, mert ha magyarországi hasonló összefoglalót keresnénk, s művészünk után tudakozódnánk kétszeresen is bajban lennénk. A száraz tényszerűségen túl érdemes művészi munkásságát mélyebben is megismerni, hiszen elemi erejű művek lapulnak — eddig ibemutatlanul — műtermében, amelyek az elmúlt negyven év Imagyar képzőművészétében méltó helyet követelnek, még lakkor is, ha jobbára nem itthon születtek. Művészi munkássága jól tagolható kronologikus és topográfiai értetemben. Három alapvető időszak — 1957-62; 1963-72; 1972-től —, amelyet egy-egy földrajzi terület is — iNSZK és Franciaország; Ausztrália; Magyarország — döntően befolyásol. Nem tűi általános a művészettörténet közelmúltjában a topográfiai szempontok ilyen meghatározó érvényesülése, mint Kéky művészetében, de talán a távolságok, a kultúrák, életmódok különbözősége kellően indokolja ezt. Az 1957-től a hatvanas évek elején született munkák ima is frissességükkel, finom, harmonikus színkezelésükkel tűnnek ki az életműből. Szellemükben a negyvenes években kialakult absztrakt—gesztus festészet lírai vonulatához kapcsolódnak e művek. Az akvarellek, gouacheok és tusok mellett — Táj, Tűzijáték, Táj magnóliákkal, Tűz a tengeren — izgalmas rézkarc- és litográfia-sorozatok kerültek ki Kéky keze alól. A közel harminc éves lapok korántsem egy kezdő művész szárnypróbálgatásai csupán; gazdag formavilágukkal, technikai megoldásukkal változatlanul érdekesek ma is. Kéky Éva művészetének magyarországi befogadásában azonban alapvető gondok 731
