Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 7. szám - Bojtár Endre: Pontosítások a magyar(?)-belorusz(?)-lengyel(?)-litván(?) kapcsolatok egy fejezetéhez (tanulmány)

Békés esetében két dolog magyarázhatja a „belorusz” jelző használatát. Az egyik az, hogy Grodtnó, ahol Békés meghalt, ma a Belorusz SzSzK városa. A másik az, hogy a Litván Nagyfejedelemség hivatalos államnyelve a belorusz volt — természetesen ez úgy értendő, hogy az a keleti szláv nyelvjárás, amely később a belorusszal azonosítható, hiszen a „belorusz nyelv” fogalma csak a 19. sz. legvégén kezd létezni.

Az ariánus Békést megtenni ateistának nem kevésbé történelmietlen eljárás, ráadásul semmiféle jó indokkal nem támasztható alá. Hacsak nem feltételezzük, hogy az emberiség úgy fejlődik, hogy a hívőkből fokozatosan istentagadók lesznek, mígnem eljutunk egy olyan eszményi állapotba, amilyenben ... például a mai Albánia leledzik. Az ilyen elképzelés szerint ateistának, sőt, egyik legkorábbi, ezért „egész Európában egyedülálló” (Jurginis 1965:248) ateistának lenni: érdem. Holott egy társadalom szellemi épsége talán nem azon múlik, hogy tagjai hogyan hiszik vagy nem hiszik Istent. Ékes bizonyítéka ennek éppen Báthory és Békés Erdélye, ahol vallási türelem uralkodott, mégis „a fejedelmi önkény a XVI. században politikai gyilkosságok és kivégzések olyan sorozatát engedélyezte magának, melyhez hasonlót sem a Jagelló kor történetéből, sem a Habsburgok idejéből nem ismerünk.” (Berta 1986a:38).

Ami Békést illeti, .nem volt ateista. H. Merczyng negatív bizonyítékkal szolgál erre nézvést: „Kétséges, hogy Békés azt vallotta, amit e verssorok neki tulajdonítanak. Eme feltételezésünket Árva Mikolaj Krzysztof Radziwilí herceg Bdrza-i Krzysztof Radziwillhez intézett levelére alapítjuk, amelyben beszámol Békés haláláról és az utánamaradt szemrevaló özvegyről, akihez Árva, ha egészségesebb lenne, szívesen küldene kérőket — se levelezésben egyetlen említés sincs a megboldogult hitetlenségéről.” (Merczyng 1911:4.).

Van azonban pozitív bizonyítók is. November 1-jén írt végrendeletében — amiben szó sincs semmiféle sírfeliratról — Békés Istennek ajánlja lelkét (Barabás 1891:145), sőt, Giovanni Andreas Caligari pápai nuncius november 25-én, Varsóban kelt levele szerint halála előtt még antitrimitáriusságát is visszavonta: „Mikor az utolsó kenetet vette föl, elfogadta a Szentháromságot, amit pedig korábban mindig tagadott és elismerte, hogy tévelygett, mert nagy szellemi képességű ember volt” (Caligari 1915:322). (Persze, az sem zárható ki, hogy a jezsuita atya hazudott... — jujj!)

*

Amilyen könnyű a „Belorusszija ateistája” minősítést cáfolni, annál nehezebb azt eldönteni, hogy Békés a lengyel vagy a litván kultúra történetébe került-e bele.

A lengyel illetve litván szakirodaiam szerzői aszerint foglalnak állást e tekintetben, hogy maguk milyen nemzetiségűek. A magyar szerzők egyhangúan lengyelnek tartanak mindenkit és mindent, aki és ami a korabeli Rzeczpospolitában létezett (tehát például Báthory Istvánt kizárólag lengyel királynak titulálják — a legfrissebb példa Banta 1986b), egyszerűen azért, mert Litvániáról nem vesznek tudomást. Súlyos hiba, -ami az európai történelem menetének 'megértését lehetetlenné teszi. Ezért a kérdés talán megérdemel néhány szót.

A közép- és kelet-európai térség máig mindent meghatározó alapkérdése geopolitikai: sikerül-e az itt élő népek és államok között valamiféle erőegyensúlyt tartani. Litvánia történelmére lefordítva ez a tétel úgy szól, hogy a litván történelem 'értelme az volt, hogy a litvánok nem engedték a németeket keletre, s egészen I. Péterig nem engedték az oroszokat nyugatra, akik így nem vehettek részt Európa politikai életében. (A Kreml és Lengyelország képviselői először 1570-ben tárgyaltak egymással közvetlenül! — Jasienica 1985b:352). Nem túlzás ez? Azt hiszem, ha képesek vagyunk megfelelő távlatból szemlélni a dolgokat, akkor egyáltalán nem. A geopolitikai egyensúly megbomlása eddig két világháborúhoz és ahhoz vezetett, hogy az Oroszországi 'Föderatív SzSzK nyugati központja — Kalinyingrád, ami 1660-ig Königsberg néven a Porosz Fejedelemség fővárosa volt, s amit az egy642