Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 1. szám - Zalán Tibor: Reménytelenek (hangjáték)

Még barangolunk egy kicsit. Akarsz a nyakamba ülni? Pacizunk egy kicsit. Miért nem? Miért mindig haza, mindig „anyához akarok menni”, miért? Akarj velem maradni! Ugye, jó itt? Kár, hogy nem hoztunk magunkkal labdát. Gyere, beme­gyünk a sűrűbe. Itt nem igazán érdekes, az ösvényen: annyian járnak! Ne félj, nem fogja összecsipkedni a lábadat a csalán. Csak gyere utánam! Ha szépen jössz, nem­sokára megyünk anyához. Ennek az útnak a végén már vár anya, siess! KISLÁNY Apa, le­húzhatom az abla­kot? KISLÁNY Nézd, hogy szaladnak a fák. KISLÁNY Nézd, villanypóznák... KISLÁNY Apa, te­henek! KISLÁNY Sok két tehén. KISLÁNY Kettő, há­rom, négy, tizenhat, tizenhárom... FÉRJ Figyeld csak ezt a kanyart, kisö- reg\ FÉRJ Kapaszkodj! KISLÁNY Apa, ál­mos vagyok! FELESÉG Csöngettek. FÉRJ Hallottam. Kinyitod? FELESÉG Persze. Kinyitom. RENDŐR Jó napot kívánok! F-ÉRJ Jó napot! Mondjon valami biztatót! RENDŐR Biztatót azt nem tudok. FELESÉG Semmi nyom? RENDŐR Egyelőre semmi. Az ön tanúvallomására kell ala­poznunk mindent. Feltúrtuk az egész környéket, búvárok­kal átvizsgáltuk a közeli két tavat. Semmi. Se szagnyom, se egy tárgy, hajszál, ujjlenyomat. FÉRJ Tökéletes bűntény. FELESÉG Nincs tökéletes bűntény. RENDŐR A feleségének igaza van. Előbb-utóbb minden tet­tes elkövet valamilyen hibát. Leggyakrabban azt, hogy túl­biztosítja magát. FÉRJ Ez azt jelenti, hogy várnak. RENDŐR Keresünk és várunk. FÉRJ És maguk is tőlem várnak valamit. FFELESÉG Te láttál utoljára életben Ágnest. Mindenre emlékezned kell. FÉRJ Mindenre emlékszem, és mindent el is mondtam. RENDŐR Rengeteg apró mozzanat kiesik az ember agyából. Holott, éppen ezekre támaszkodva kerülhetnénk közelebb a ... szóval a bűnügyhöz, mondjuk ki végre, semmi okunk, hogy ne erre gondoljunk. Például, dohányzott az az ember? FÉRJ Akkor nem... ott... nem tudom. RENDŐR Nem furcsállja, asszonyom, hogy a kislány szó nélkül elmegy egy idegennel, bemegy egy idegen házba.. . FELESÉG Mondtam én is a férjemnek, hogy ez nem fér a fejembe ... FÉRJ Jó neked, hogy csak ez az egy mozzanat... FELESÉG Ne szakíts folyton félbe! Szóval, Ágnes nagyon barátságos, aranyos kislány, de mindenkitől fél. Még a ro­konoktól is, ha hosszabb ideig nem látja őket. FÉRJ Ott-más volt a helyzet. Nyilván a trauma hatása is benne volt. RENDŐR Elképzelhető. Nem volt semmi furcsa az idegenen? FÉRJ Mondtam már, hogy nem. RENDŐR Nem volt túlságosan negédes? FÉRJ Értem már, hova akar kilyukadni. Hogy nem volt-e cukrosbácsi külseje. Gondolja, akkor nála hagytam volna a kölyköt? FELESÉGE Van magának gyereke? RENDŐR Igen, asszonyom, két fiam van. FELESÉG Képzelje el, ha elrabolják őket. FÉRJ Hülyéket beszélsz. A zsarukölyköket nem szokták el­rabolni. Azok védett állatok. RENDŐR De kérem ... FELESÉG A rendőr elvtárs... 34

Next

/
Thumbnails
Contents