Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Láng Gusztáv: Egy költő paradoxonai (Olvasónapló Szőcs Géza verseiről) (tanulmány)

De ki hát a „Te”, címzettje a versbeli üzenetnek? Nyilván nem(csak) a távol élő kedves, mint a példaként idézhető népdalokban, hanem akár a személytelenségéből megszólítással kiemelt lehetséges olvasó is. Ezzel azonban még talányosabbá válik az üzenet. Tartalmáról ugyanis neun szól a költemény (nem szólnak persze a népdalok sem, bennük azonban a címzett pontos ismeretéből következtethetünk rá), csupán lényegértelmező fontosságát hangsúlyozza: „A téged körülvevő élet megvilágosodik majd tőle; mintha a történéseket szentjánosbogarakkal tömték volna ki: fényleni fognak, akár bronz magnetofonok egy csűr mélyén.” A „tárgyias” hasonlat, mely medret vághatna az „élet megvilágosodik” elfolyó általánosságának, oly érte- lemrejtően szürrealista, hogy a gyanútlan olvasónak elsőre mindössze Kassák repülő nikkel szamovárját parafrazálja — ha csak el nem tűnődik, kevésbé gyanútlanul, azon, hogy e „háborús”, csupa-fenyegetés vers-világba talán mégis beleillenek a csűrök mélyén is, a szentjánosbogarak fényében (ó, régvolt bukolika!) villanva rejtező, mindent lehallgató és rögzítő szalagjátszók.

Többet sejtet azonban az olvasóval a költemény paradox csattanója. Egy üzenet hírértéke attól (is) függ, hogy mennyi új, a címzett számára fontos információt tartalmaz. E versbeli üzenetről azonban kiderül, hogy semennyit: „Ne áltasd magad: az egész csak színjáték. Az a kitanított vakond is én leszek, nyakamban ugyanaz lesz írva a cédulán, amit már régen tudhatnál, hiszen első levelemben is elmondtam neked.” Hiábavaló, értelmetlen tehát a „postavakond” erőfeszítése? A vers is csak addig információ, addig „üzenet”, amíg a történelmi jelenben képes olvasójába oltani a helyzet-adekvát tudat nélkülözhetetlen elemeit — s amíg olvasója el is várja tőle ezt a vele, és helyette gondolkodó erőfeszítést. Eme elvárás alapja természetesen költő és olvasó közös hite valóságos és lehetséges értékekben, melyeket a cselekvés továbbmenteni és létrehozni igyekszik. Hja kettőjük értékvilága elkülönül egymástól, funkciótlanná válik a költészet, illetve funkciója kimerült saját értéktudata rögeszmés ismételgetésében, hiszen — ellentétben egy másik rögeszmés hiedelemmel — az írás nem cselekvés, illetve olyan potenciális tett csupán, mely hullámhosszára állított olvasók gyakorlatában válik valóságossá. E helyzetben a költő nem hirdet — nem hirdethet — új és megváltó eszméket, hiszen mindennapos és meghatározó élménye, hogy az eddig hirdetettek valóra váltásával is késlekedik az emberiség. S ha ráadásul a vers nemcsak a közöny vattafalán hal el, hanem igazmondása durva tilalmakba is ütközik (hiszen a költői üzenetet lehetséges címzettjétől nemcsak valóságos országhatárok „frontvonalai” választják el, hanem a közlés lehetőségeit vigyázó szellemi határőrök is), akkor a vakond-példázat jelentése nem szorul magyarázatra: a „föld alá” kényszeríttett, mintegy törvényen kívül helyezett -költészet vall általa méltóságát vesztett léthelyzetéről.

Mindez, mint mondottam, a kisebbségi költő élettapasztalata; az ő esetében a „vakond-lét” nem a literátor immár megszokott, a közönségben inkább türelmetlen unalmat, mint „szánalmat és együttérzést” keltő panasz-szava (^mindnyájan elég erősek vagyunk elviselni mások nyomorúságát”), hanem egy emberi méltóságában fenyegetett, sőt méltóságától megfosztott, a szó szoros értelmében elnémított közösség együttes élményét sűríti. Élmény és vers partikulárisban gyökerezik tehát, de éppen e tényeiben drámai „vershelyzet” és „versen kívüli helyzet” teszi alkalmassá arra költőt és versét, hogy a költészet — és benne az ember — egyetemes méltóságvesztésének nagyítótükre legyen. Századunk történelme véres botrányaival és nyelvek, kultúrák vértelen elsorvasztásával példázza, hogy az identitásvesztés egyént és közösséget változatlanul és mindenütt fenyeget. S ahol ez nem elvont fenyegetés, hanem mindennapos realitás, ott — szinte azt mondanám: csakis ott — születik az a költészet, mely saját egyedi jelenében egyetemes holnapi veszélyekre riadóztat.

360