Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Mihael Kuzmič - Kiss Gy. Csaba: Levélváltás a szlovén-magyar szomszédságról

szág nem katolikus lakosságának is. Az evangélikus központban Muraszombatban szimpóziont rendeztek, amelyen résztvettek a magyarországi egyházi élet képviselői is. Éspedig abból a püspökségből és egyházközségből, ahol annak idején ősöm, Stefan Küzmic lelkipásztor tevékenykedett. Nagyon meglepődtem, amikor magukkal hozták a türelmi rendelet nyomtatott könyvét, természetesen magyar nyelven. Szlovén fordításban csak néhány alkalmi részletet és rövidebb utalást tudunk felmutatni.

Mi, szlovén protestánsok köszönettel tartozunk a magyaroknak, mivel az ellenreformáció viharos korszakában nagy emberi és keresztyéni megértést tanúsítottak irántunk, nem űzték ki országukból a más vallású polgártársaikat. A magyar- országi evangélikus egyház vezetősége lehetővé tette, hogy elődeink anyanyelvükön hallgathassák az istentiszteletet. A régi muravidéki irodalom kutatásai azt mutatják, hogy mindig is voltak öntudatos lelkészek és más értelmiségiek, akik gondoskodtak a szlovén emberről, és hatottak nemzeti és vallási öntudatára. Néhány igen erős magyarosítási hullám rázta meg népünket, amelyek azonban fokozatosan elhaltak, hiszen különben ma nem beszélhetnénk kétnyelvű területekről nálunk és Magyarországon. Magyar szomszédaink egyes politikailag túlfűtött egyéneinek a véleménye, miszerint a muravidéki szlovénok germán eredetű vendek volnának, nem tudott mélyebb • gyökeret verni, és ma már ezek ia próbálkozások csak kellemetlen emlékek. A jószomszédi kapcsolatok és az igazi keresztyén küldetés fényes példái azok a magyar lelkészek voltak, akik a szlovén hívők közé érkezve megtanulták nyelvüket, hogy a lakosság mint vezetőiket megértse; a múlt században és még korábban ez nem volt jelentéktelen gesztus és tett.

Nemrég nagy örömmel olvastam Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét, amelyben az érdekes török idők leírása mellett lelkesített a mű színes stílusa, kifejezésmódja, a természetből és a paraszti életből vett egyszerű szimbolika. Ügy éreztem, hogy az olvasás nyújtotta élmény nem volt ismeretlen számomra, hiszen ugyanilyen élményt jelenítettek számomra egyes muravidéki szerzők művei is, akik akarva, nem akarva magyar írók hatása alatt álltak. Név szerint hadd említsek csupán egyetlen regényt: Az arany toll nyomán címűt, amelyet a muraszombati Pomurska zalozba 'kiadónál adott ki dr. Jozef Srnej maribori segédpüspök, amelyben bemutatja a muravidéki történelmet, kultúrát, vallást, szociális helyzetet és a magyarokkal kialakított szomszédi kapcsolatot a XVIII. században. A Pomurska zalozba megemlítésekor röviden el kell mondanom, hogy ez a könyvkiadó a magyarok és a szlovénok jószomszédi viszonyát, kiadói és kulturális-művészeti téren is megszilárdította és felvirágoztatta.

Az egymással szomszédos magyarok és szlovénok életéről és együttműködéséről érdekes képet alkothattam Betlehenben, az amerikai (pensylvániai) városban, ahol a kivándorolt szlovénság történetét kutattam. Egyes jelentős személyiségek mindkét nemzetiségi közösség kereteiben tevénykedtek. Így például a szlovén Aleksander Kardos nagyon tevékenyen működött közre kiadói és szerkesztőségi téren a mura- vidéki szlovén és magyar újságnál; vallási téren mindkét nemzetiségi településen igen aktív volt dr. Stiegler Ernő lelkész, aki Magyarországon született, és ott is végezte tanulmányait. 1929-ben az addigi Amerikai Szlovénok Társaságát Betlehenben Szlovén—Magyar Kiadói Társaságnak keresztelte át. Néha viszont nézeteltérések is voltak közöttük, amelyek inkább külső, politikai okokra vezethetők vissza, mint az együttélésből származó nemzetiségi okokra.

Emlékeimmel és észrevételeimmel nem kívánok olyan elhamarkodott következtetéseket levonni, hogy mi szlovénok a magyaroktól csak kaptunk, és semmit sem adtunk volna. A muravidéki faluban, ahol felnőttem, a szomszédok mindig segítették egymást: nyáron az aratásnál, ősszel a burgonyaszedésnél és más mezei munkáknál. A nemzetek is segítik egymást, a befolyások kölcsönösek, és így is gazdagítják egymást. A magyarokkal csak a Muravidék egy rövid szakaszán vagyunk szomszédok, ezért a szlovén hatás áttekintése és tanulmányozása helyett inkább a szláv vagy a pannon hatásokat kellene előtérbe helyeznünk, ami a magyarok által átvett kifejezésekben, a mezőgazdaságban, a szokásokban stb. nyilvánul meg, és amely téren az eddigi kutatások is jelentősek.

308