Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Mihael Kuzmič - Kiss Gy. Csaba: Levélváltás a szlovén-magyar szomszédságról

szág nem katolikus lakosságának is. Az evangélikus központban Muraszombatban szimpóziont rendeztek, amelyen résztvettek a magyarországi egyházi élet képviselői is. Éspedig abból a püspökségből és egyházközségből, ahol annak idején ősöm, Ste­fan Küzmic lelkipásztor tevékenykedett. Nagyon meglepődtem, amikor magukkal hozták a türelmi rendelet nyomtatott könyvét, természetesen magyar nyelven. Szlo­vén fordításban csak néhány alkalmi részletet és rövidebb utalást tudunk felmutatni. Mi, szlovén protestánsok köszönettel tartozunk a magyaroknak, mivel az el­lenreformáció viharos korszakában nagy emberi és keresztyéni megértést tanúsítot­tak irántunk, nem űzték ki országukból a más vallású polgártársaikat. A magyar- országi evangélikus egyház vezetősége lehetővé tette, hogy elődeink anyanyelvükön hallgathassák az istentiszteletet. A régi muravidéki irodalom kutatásai azt mutat­ják, hogy mindig is voltak öntudatos lelkészek és más értelmiségiek, akik gondos­kodtak a szlovén emberről, és hatottak nemzeti és vallási öntudatára. Néhány igen erős magyarosítási hullám rázta meg népünket, amelyek azonban fokozatosan elhal­tak, hiszen különben ma nem beszélhetnénk kétnyelvű területekről nálunk és Ma­gyarországon. Magyar szomszédaink egyes politikailag túlfűtött egyéneinek a véle­ménye, miszerint a muravidéki szlovénok germán eredetű vendek volnának, nem tudott mélyebb • gyökeret verni, és ma már ezek ia próbálkozások csak kellemetlen emlékek. A jószomszédi kapcsolatok és az igazi keresztyén küldetés fényes példái azok a magyar lelkészek voltak, akik a szlovén hívők közé érkezve megtanulták nyelvüket, hogy a lakosság mint vezetőiket megértse; a múlt században és még ko­rábban ez nem volt jelentéktelen gesztus és tett. Nemrég nagy örömmel olvastam Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét, amelyben az érdekes török idők leírása mellett lelkesített a mű színes stílusa, ki­fejezésmódja, a természetből és a paraszti életből vett egyszerű szimbolika. Ügy éreztem, hogy az olvasás nyújtotta élmény nem volt ismeretlen számomra, hiszen ugyanilyen élményt jelenítettek számomra egyes muravidéki szerzők művei is, akik akarva, nem akarva magyar írók hatása alatt álltak. Név szerint hadd említsek csupán egyetlen regényt: Az arany toll nyomán címűt, amelyet a mu­raszombati Pomurska zalozba 'kiadónál adott ki dr. Jozef Srnej maribori segédpüs­pök, amelyben bemutatja a muravidéki történelmet, kultúrát, vallást, szociális hely­zetet és a magyarokkal kialakított szomszédi kapcsolatot a XVIII. században. A Po­murska zalozba megemlítésekor röviden el kell mondanom, hogy ez a könyvkiadó a magyarok és a szlovénok jószomszédi viszonyát, kiadói és kulturális-művészeti té­ren is megszilárdította és felvirágoztatta. Az egymással szomszédos magyarok és szlovénok életéről és együttműködéséről érdekes képet alkothattam Betlehenben, az amerikai (pensylvániai) városban, ahol a kivándorolt szlovénság történetét kutattam. Egyes jelentős személyiségek mindkét nemzetiségi közösség kereteiben tevénykedtek. Így például a szlovén Aleksander Kardos nagyon tevékenyen működött közre kiadói és szerkesztőségi téren a mura- vidéki szlovén és magyar újságnál; vallási téren mindkét nemzetiségi településen igen aktív volt dr. Stiegler Ernő lelkész, aki Magyarországon született, és ott is vé­gezte tanulmányait. 1929-ben az addigi Amerikai Szlovénok Társaságát Betlehenben Szlovén—Magyar Kiadói Társaságnak keresztelte át. Néha viszont nézeteltérések is voltak közöttük, amelyek inkább külső, politikai okokra vezethetők vissza, mint az együttélésből származó nemzetiségi okokra. Emlékeimmel és észrevételeimmel nem kívánok olyan elhamarkodott következ­tetéseket levonni, hogy mi szlovénok a magyaroktól csak kaptunk, és semmit sem adtunk volna. A muravidéki faluban, ahol felnőttem, a szomszédok mindig segítették egymást: nyáron az aratásnál, ősszel a burgonyaszedésnél és más mezei munkák­nál. A nemzetek is segítik egymást, a befolyások kölcsönösek, és így is gazdagítják egymást. A magyarokkal csak a Muravidék egy rövid szakaszán vagyunk szomszédok, ezért a szlovén hatás áttekintése és tanulmányozása helyett inkább a szláv vagy a pannon hatásokat kellene előtérbe helyeznünk, ami a magyarok által átvett kifeje­zésekben, a mezőgazdaságban, a szokásokban stb. nyilvánul meg, és amely téren az eddigi kutatások is jelentősek. 308

Next

/
Thumbnails
Contents