Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Mészöly Miklós: Érintések (Régi-új noteszlapok)

is javul. Továbbá a modern tudomány is igazolja az őstapasztalatot, miszerint nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló legelő milyen.

Alwin Seifert professzor írja, aki az egészséges talaj élet és a komposzt- gazdálkodás zseniális apostola:

„Régi tanmesék szerint a gyomok igazi jótékony házi manók. Aki gyűlöli őket vagy haragszik rájuk, és reggel támadja őket, azt nagyon megtréfálják. Aki pedig megértő velük, azzal szemben kifejtik egészséges hatásukat. 1923— 24-ben találkoztam egy elismert gazdálkodóval, aki elsajátította az új trágyá- zási módszereket. Sikerült is neki műtrágyával a birtok hajdani tarka rétjét rövid idő alatt tiszta zöld mezővé változtatnia, és ennek fehérje- és keményítőtermelését lényegesen emelnie, A vegyészeiben jártas szakemberek ezt jónak találták. Felhívtam a környékünk parasztjai figyelmét erre a nagy eredményre. Erre azt mondták: Önök megtehetik, mert elegendő pénzük van az állatorvosokra is. Mi, parasztok azonban szívesebben vesszük, ha a mi állataink az orvosságot már a takarmánnyal együtt kapják Ezért szükséges, hogy a kömény, a zsálya és egyéb gyógyhatású gyom a réten maradjon. Ezzel a rövid mondattal halomra döntötték a gépesített ideált. Aztán találkoztam egy szakemberrel, aki egy állami gazdaságot irányított. Ö is a legújabb módszerekkel a rétjeit fáradságos munkával egyöntetű csomós ebírrel benőtt mezővé változtatta, tehenei nem nagy örömére. Ezek állandóan kitörtek, és a gyomokkal is benőtt szomszédos rétre jártak át legelni. A tulajdonos emlékezett még azokra az időkre, amikor apjának gyomos rétjén a teheneket őrizte, és ott soha ilyen nehézségei nem voltak. Elment tehát a szomszédjához, és összegyűjtötte azoknak a réti virágoknak és gyomoknak a magját, ami a rétet tarkává tette. Később a tudomány is megtalálta a tehenek e csökönyös magatartásának az okát. Ők csak akkor tudják a proteinokat és szénhidrátokat jól hasznosítani, ha bendőjükbe bizonyos vad élesztőgombák is kerülnek. Ezek többnyire a virágzó növények nektárjában, vagyis a virágzó gyomokban, és nem a nektár nélküli füvekben vannak. Tehát a réteken kell maradniuk az ott általánosan előforduló zsályaféléknek, harangvirágféléknek és egyéb virágzó gyomoknak.”

Most már csak az a kérdés, van-e, lehet-e különbség írók és tehenek között?

*

Olvasom: 1875-re a „kávéházi ifjak” mind lehiggadtak, kicsit aulikus, ügyes csörtetőkké váltak. A Nagy Spulni tek eredik taválhb. Aztán? Aztán a Spulnira se fér több. Tudunk Thaisz Elek városkapitány „vérdíjáról”, amit a kávéházi kémkedéseiért kapott. Mégis csak ő volna a „túlélő”? Meddig? A Spulni őt is csak föltekeri. Aztán a Spulni is föltekeri magát. S akkor? Hát, csigavér, jóemberek — testvérek, gyilkosok, hitbuzgók, fantaszták, följelentők, hatalom-buzik, esendő barátaim. A záróvizsga közös. Fújdogál a szél a kopár hegyen. Csillag-nyugodt figyelmeztetés, ha néha lefordítja magát a mi nyelvünkre.

258