Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 3. szám - Pilinszky János. műhelyéből (Előmunkálatok a Sötét Mennyország című oratóriumhoz)
JELENÍTS ISTVÁN Pilinszky János műhelyéből ELŐMUNKÁLATOK A SÖTÉT MENNYORSZÁG CÍMŰ ORATÓRIUMHOZ A Sötét mennyország, Pilinszky János KZ-oratóriuma 1962-ben jelent meg az Üj Írás decemberi számában. Két évvel később ismét kiadásra került a Rekviem című kötetben a költő hasonló című filmvázlatával és válogatott verseivel együtt. Ettől kezdve állandó része Pilinszky versesköteteinek. Az irodalomtörténet számon fogja tartani azt a szerető, de aggodalommal teli kritikát, amellyel Rónay György a Rekviem megjelenésére reagált. „Fölteszem a kérdést: nem kitérés-e — hogy némi jelképességgel mondjam — egy új Apokrif föladata elől, helyette oratóriumszöveget írni, még ha szépet is? ... Üj ez a mű? A régiből, a régi darabjaiból készült .. . kezd az a veszély fenyegetni, hogy a dolgok megkopnak a használatban, és a szimbólumok már nem szimbolizálnak, hanem közelednek a klisékhez” (Olvasás közben, 342—343). Tudjuk, maga Pilinszky János évekig küszködött ezekkel a mondatokkal. Valószínűleg azért, mert olyasmit fogalmaztak meg, amitől maga is félt. Azóta, az egész költői életműben másképpen látjuk a Sötét mennyország (később egyszerűen csak KZ-oratórium) helyét: a Szálkák gáttörése s a Wilson- színházzaí való találkozás felszabadító élménye előtt. De a mű értékelését és értelmezését bizonyára megkönnyíti majd annak a kézirat-anyagnak közzététele is, amelynek segítségével nyomon követhetjük születésének folyamatát. Az itt következő lapokon azok a följegyzések olvashatók, amelyek legelőször tanúsítják, hogy a költő foglalkozik az oratórium műfajával, s küszködik a Sötét mennyország megformálásáért. Az egész anyag négy kis füzetben található: az első, amely az oratórium műfajára vonatkozó töprengéseket tartalmazza, egy MSz 5610 számú spirál jegyzettömb (7,5x10,5 cm; eredetileg bizonyára 60, jelenleg 57 lapos, kockás), a másik három MSz 5606 típusú, jelenleg 16, 12 illetőleg 9 lapot tartalmazó elemista kockás irka. A jegyzettömbön nincs semmi felirat, a füzetek jobb felső sarkában olvasható: Első, második, harmadik füzet s az első közepén: Sötét mennyország (KZ-oratórium). A közölt jegyzetekhez nem akarok kommentárt írni. Valószínű, hogy sokan sokféleképpen közelednek majd hozzá. Egy bizonyos: ámulattal lehet csak tudomásul venni, hogy a műnek — végleges formájában egyszerű — sorai mögött mennyi tépelődés, belső küzdelem húzódik meg. Kis, spirál jegyzettömb Módszer tisztázás Claudel a verses oratóriumot a színpad, s némi túlzással az opera, a melodráma fele fejlesztette. Én homályosan úgy érzem, hogy oratóriumomat a film fele kell „eltolnom”. Ez persze nem felületi valamit jelent. Hát akkor? Konzekvenciák: ia törvényt csak leszűrni lehet. Ügy kell írni, mintha filmet látnék! Nem álmot, (hanem álomhatású filmet. * * 259
