Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Cseres Tibor: A Székely Hadosztály dicsősége, kálváriája és anabázisa (regényrészlet)

Kun Béláék esetleges megtorlása elől úgyszólván a kisvárosi ismeretlenségbe süllyedt.

Ebbe az elzárkózó családi körbe hatolt a puszta szórakozáson túl a politikai tájékozódás igényével Thuróczy Ödön ezredes Kratochwill jobbkeze, s bizonyos helyzetekben magyari tanácsadója, minthogy a brünni morva a magyar nyelvet csak akcentuózusan, s a magyar helyzetet csak felületi jelenségeiben ismerte s gyakorolta.

Kratochwilünek eszébe sem jutott volna a volt belügyminiszterhez közeledni. Számára a Károlyi-kormány is oly radikális szellemű volt, hogy az emlékezetes szatmári és szinérváraljai kormány-látogatás idején csak nagy önuralommal tudta megtartóztatni magát előtüremlő véleménye kimondásától, mely nézetkülönbség különösen Böhm Vilmos szociáldemokrata megnyilatko- . zásai nyomán öntötték el hadosztályparancsnoki agyát.

Thuróczy egy-két délutánt töltött a minapi belügyminiszter villájában s úgy találta, hogy vendéglátójával nemcsak a katonatiszti illendőség keretei között értik s viselik el egymást, hanem a polgári, kaszinóbéli szokások szerint szót tudnak érteni, nemcsak megbotránkozás nélkül hallgathatják meg egymás gondolatait, hanem legtöbbször ugyanazt gondolván, ítéleteik is csaknem megegyeznek.

Kratochwillal pedig elhitette Ödön, hogy morva akcentusa szerfölött tetszik Nagy Vincének

A két ezredes első közös látogatását az este sötétjének anonimitásában tették meg. S attól fogva néhány napig minden este feltűrt gallérú köpenyben, csörömpölő kard nélkül érkeztek a Nagy-villa vendégszeretetébe.

A leköszönt (vagy megdöntött) belügyminiszter, bár Thuróczy Ödönnel már kvázi-egyezségre jutottak elviekben, az első hármas találkozón mégis óvatosan próbálta kipuhatolni a hadosztályparancsnok legbenső véleményét. Első alkalommal még a háziasszony kínálgató tüsténkedése is nehezítette a legfontosabb szavak kimondását. A második látogatás estéjére Nagynét figyelmeztette a férje, hogy vendégeit nem gasztronómiai szenzációkkal kell elkápráztatni, hanem szilárd politikai vázat kell adni tétovázó egyéniségük gerincébe.

A beszélgetések fejlődését s az elvek s gyakorlati teendők egyeztetését hosszas volna nyomon követni. S csakis Ödön emlékezőkészsége alapján idézhetjük fel, amiint másfél érv múlva sógorának beszámolt az ekkor .történtekről s -hármójuk elhatározásáról.

Tehát a beszélgetések summája:

Nagy Vince úgy gondolja, hogy a bolsevik forradalom mintájára Magyar- országon is létrejött proletárdiktatúra a béketárgyalások döntéshozatalában katasztrofális lehet a magyarság számára. Mi .a teendő? Meg kell dönteni a vörös uralmat.

De hiszen a franciák s a románok, no meg a csehek is erre törekszenek.

Igen, de ügyünk szempontjából nagyon nagy hátrány volna, ha ők érnék ezt el, bármelyikük indulna s jutna el Budapest alá, hogy megdöntse Kun Béláék uralmát.

— Ezt nekünk, magyaroknak kell megtennünk — ismételte többször Nagy Vince.

— Az a gyanúm — mondta végül Kratochwill — hogy minket és hadosztályunkat tekinted azoknak a magyaroknak, kik a vörösökkel leszámolhatunk.

— Le kell mondanunk eddigi célunkról — kérdezte Thuróczy, mert Nagy- gyal erről még nem beszélt.

207