Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Cseres Tibor: A Székely Hadosztály dicsősége, kálváriája és anabázisa (regényrészlet)

— Erről nem szabad lemondanunk, de a sorrendet kell megváltoztatnunk: először Budapest ellen kell vonulnotok, mint vajban a kés, úgy át tudtok hatolni a félig-meddig szervezett és fegyelmezetlen vörös zászlóaljakon.

— Nyomunkban mindenütt a románokkal — mondta Kratochwill Károly — a románokkal fegyverszünetet kellene kötni arra az időre.

— Bízhatunk ilyesmiben?

— Aradon vannak a franciák, nekik kell megmagyaráznunk teendőinket.

— Ha velük tárgyalunk, azt kell kémünk tőlük, az egész arcvonalon nyomuljanak közénk s a románok közé s fagyasszák be a frontot mostani állásában.

— Ez annál inkább is lehetséges, mert a belgrádi egyezmény erre módot ad.

— A tanácskormány hadserege még nincs olyan állapotban, hogy fegyelmezett csapataitoknak ellen tudjon állni bárhol is.

Thuróczy ezredes ekkor azt mondta, hogy a magyar vörös hadseregnek Stromfeld Aurél irányító szervezése alatt már vannak olyan egységei, amelyek megmozdíthatok lennének a Hadosztály Budapestre vonulásának útvonalán. Amiben bízni kell, és lehet, az, hogy ezek az alakulatok ügyes megkörnyékezés közben, tényleges tiszti parancsnokaik által is, oldalunkra állíthatók lesznek.

— Nekem tetszik a terv — mondta végül Kratochwill.

— Kérlek benneteket Uraim, nagyon alaposan fontoljátok meg a dolgot, mert a vállalkozás igen nagy jelentőségű, de közelről sem kockázatmentes. Mielőtt végleg döntanétek, aludjatok rá még egyet.

Ez a felszólítás a harmadik este történt.

Másnap este Kratochwill kimondta a végleges igent. Tudta, hogy bizonyos román urak, akiknek telefonjuk van, olykor kapcsolatot tartanak fenn az arcvonalon túli személyekkel, s alighanem katonai parancsnokságokkal is. Ezek a kapcsolatok, melyeket a magyar felderítés csak az esetenkénti információszerzés miatt tűrt meg, ezúttal hasznosíthatók lesznek egyébként is.

Nagy Vince is tudta, kik lehetnek ezek a román urak, éppenséggel jogász- kollégái, ügyvédek. Ezek közül kettővel még aznap este kapcsolatot teremtett s a hadosztályparancsnok tervei szerint harmadnap két bizalmasával (kik közül az egyik Thuróczy ezredes lesz), találkozik a református temető mellett a két ügyvéd segítségével megkeresik azt a magasabb parancsnokot, akivel a Sikarlóra, a magyar csapatok védőkörletébe, onnan gyalogszerrel s fehér jelekkel (zsebkendő, karszalag, kicsi zászló) átmennek a román vonalba, ott a két ügyvéd segítségével megkeresik azt a magasabb parancsnokot, akivel a fegyvemyugvás ügyében tárgyalhatnak, azzal a nem is rejtett szándékkal, hogy mindjárt felkereshetik Aradon az illetékes francia parancsnokot is, hogy...

Nos, a kijelölt napon sem a református temető mellett nem találkoztak ők négyen, sem Sikarlónál nem szelték át a frontot, mert Thuróczyt megriasztotta a reázuhant nagy felelősség: — Károlyom! Ennek a vállakózásnak katonai felelősségét, sikerét, vagy sikertelenségét mi ketten nem vállalhatjuk: meg kell hallgatnunk tisztjeink véleményét is.

Kratochwill is megrendült, és március 28-án a terv feltárása végett tiszti- gjmlést hívott össze. A késő éjszakába nyúló tanácskozáson éles véleménycsaták dúltak. Verbőczy Kálmán százados szólt legfelháborodottabban az ak208