Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 10. szám - Salamon Konrád: Mozzanatok a népi-urbánus vita történetéből (tanulmány)
maradjon? Annál tis inkább, mart Márai Sándortól például olyan kijelentéseket közöltek, hogy „Akinek negyven éves korában nincsen annyi pénze, amennyit az ő viszonyai között [feltétlenül meg lehet szerezni, az gyáva, vagy lusta, vagy semmirekellő.”54 Mit szólhattak ehhez a magyar valóságnak, a három millió koldus sorsának az ismerői? Higgadtan már nem soka/t, felháborodottan viszont azt, hogy „fenn a tornyon a magyar függetlenség zászlaja, benn a lapban minden sort keresztyén munkatársak vetnek papírra s a zsidóság ,a sorok között olvassa a magáét.. mi nem spekulálunk a háború ilyen vagy olyan kimenetelére. Terveink, szándékaink, álmaink mind egyre mennek ki. Arra, hogy — akármilyen lesz Európa — benne a magyar nép, hangsúlyozzuk, a nép, megálljon és erőre kapjon.”55 Márai idézett polgári nyeglesége miatt ugyancsak elvetették a sulykot, s az esetnek szinte nemzetközi méretekét tulajdonítva felértékelték urbánus ellenfeleik s a mindig mögéjük képzelt zsidóság jelentőségét, mely szerintük egy új „Magyar Nemzeti frontba” -tömörülve harcol a népi magyarság ellen. A népi mozgalomnak ez a csoportja tehát úgy látta, hogy nemcsak a Horthy-rendszer szilárd támaszának számító zsidó nagytőkével áll szemben, hanem a polgári radikalizmus és a munkás- mozgalom több zsidószármazású vezetőjével és résztvevőjével is. Így akadtak, akik mindebből egy -egységes zsidó ellentábor -meglétére következtettek, holott e rémképet maguk alkották meg. E vélemények megfogalmazói sajnos eltérnek a zsidókérdés demokratikus felfogásától. Ugyanis — amint az Jász-i Oszkár idézett -megállapításaiból is egyértelmű — az ún. zsidó tulajdonságok hosszú történelmi fejlődés során -alakultak ki, tehát nem lehet azokat ősi, legendásan faji jellegzetességeknek tekinteni. Hibás minden olyan megközelítés, amely a zsidóságot egyetemlegesen kívánja bármiért is felelősségre vonni. A bírálatnak csak akkor van helye, ha meghatározott okok miatt meghatározott személyekre vagy csoportokra vonatkozik. Sajnálatos, hogy akadtak népi írók — főleg a népi mozgalomhoz csapódott néhány fiatal — •akik nem így kezelték e kérdést és megengedhetetlen sommázással a „zsidóságot” marasztalták el. A tárgyszerű megközelítésnek ez a hiánya -a magyar zsidóság borzalmas szenvedéseinek és pusztulásának tükrében súlyos árnyékot vet a népi mozgalomra. Ugyanakkor az is tény, -hogy a -népiek említett csoportja mindig határozottan szembeszállt -a szélsőjobboldallal is: „Oláh György lehet, hogy -még nem látja a most folyó magyar társadalomalakulást. Idejét leköti a nemzeti-szocializmus -másolása, javítgatása. Pedig erre nincs szükségünk.. .”56 A -harmadik utas cél tehát a népiek fiatalabb nemzedéke számára is egyértelmű: nem az egyes nagyhatalmak győzelmétől -kell függővé tenni a magyarság sorsát, ha-nelm .annak belső, -népi erejére kell alapozni a jövőt. E szellemben hadakoztak mindazokkal, -akiik a „Magya-r Nemzettől az Egyedül Vagyunkig” mint „a népi gondolat ellenségei -nyomban akcióba léptek” ellenük.57 E -heves viták tovább szították az urbánus ellenszenvet is, amely a harmadik út gondolatát annak hangsúlyozottan magyar tartalma miatt a jobboldali -reakció nacionalizmusával azonosította: „a népies írók előbbi forradalmár imlirvoltukfaól megtalálták a visszafelé vezető utat a jobboldali és nemzeti Magyarország felé, melynek tulajdonképpen közvetlen leszármazottai.”58 Ezért lett a „földreforlmiból ,Kert-Ma- gyarország’-képzelgés, a szocializmusból értelmetlen ,minőségszocializmus’ a társadalmi igazságtalanság elleni harcból ,a falu védelme a város kizsákmányolása ellen’. . .”59 Az ilyen ferdítések és félremagyarázások pedig visszahatottak a népiek tábo- borár-a, azokat erősítve igazuk tudatában, akik -már 1938-ban megbírálták az -első zsidótörvény bevezetése ellen tiltakozó népi íróikat.00 Nékik akkor ezt válaszolta Fé- ja Géza: „Tény az, hogy ia zsidótörvény ellen kiadott kiáltványt... aláírtam. Ma is aláírnám és cseldked-etemért vállalom a felelősséget. Meggyőződésem, hogy ez a törvény a) semmit sem árt magának a kapitalizmusnak; nem kényszeríti a nagytőkét v-alódi nagy nemzeti feladatok vállalására; b) semmit sem használ a magyar nép széles tömegeinek; c) a kis zsidókat sújtja. (...) Nem -vagyok hajlandó arra, hogy i 940
