Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 10. szám - Reisinger János: Rónay György naplója (tanulmány)

Ki volt apám, nem tudom, hol van a sírja, nem tudom, ámbár az is lehet, hogy él, némely ember szép kort megél.

Mindenesetre elhagyott még mint idétlen magzatot, édesanyám meg hordozott, a kedves, és csak hallgatott.

(Ballada régi dolgokról)

S hogy milyennek látta a gyermek környezetét, gyámiapját, az anyai nagyszülőket, akik végül is fölnevelték, az egész rokonságot? — .......sajgó vesszőfutás, hazugság

aik szíjcsapása hátamon” — felel rá egy verssor az iménti számvetés önéletrajzi töredékéből. És áttételesen válaszol két regény is, A Nábob halála /(1958) és a Képek és képzelgések (1960). De alighanem életrajzi háttér nélkül sosem alkothatta volna meg az Idegenben kiszolgáltatott asszonyalakját, A párduc és gödölye Kende Pálját, Szarka bácsiját. Mindezt ismerve talán még valóságosabbnak és reménykeltőbbnek láthatjuk az utat, melyet Rónay György hatvanöt évnyi életében megtett.

Aki a Naplót végigolvassa, lehetetlen észre nem vennie, (mennyi melegség van például feleségéhez való ragaszkodásában, családját körülvevő gondoskodásában. 1936-ban, tanulmányai végeztével, elég korán kötött házasságot Radnóti Kornéliával, aki föl jegyzéseinek kedves főszereplője Nelli, vagy egész egyszerűen N. néven. Lakás, állás nélkül hányódtak egy ideiig, háború, halálesetek, betegségek cövekeiték ki közös útjukat. De Imennyire jól mutatja Rónay valóban gyermeki lel'kületének hol áhíta- tos, hol meg éppen heroikus vonásait az a kis vers, melyet a Naipló első bekötött példányának elejére csúsztatott! Emlékeztetőül a legkorábbi és a mostani, haláluk utáni időkre, — mindent a szeretet időtlenségébe foglalva:

TÉGED

Téged szerettelek már akkor is, mikor még azt sem tudtam, élsz-e.

Mert éreztem, hogy lelkemet a lelked egészíti ki.

Mert te vagy az az igazi tükör, amelyből arcom tisztult mása néz rám.

Mert lelked testvér lelkét látja bennem, s lelkek szerelme mindennél erősebb.

Él túl a téren és időn.

Innen és túl az életen.

Téged szerettelek, már akkor is, mikor még azt sem tudtam, élsz-e, s szeretni foglak akkor is, mikor a szél már réges-régen széjjelszórta porunkat a világban.

Ennyi italán elég is a személyes életút, tapasztalatok érzékeltetéséből, úgy ahogyan azok a Napló legvókonyabb rétegéből hozzáférhetőek számunkra.

4.

Családja Gödöllőn, a premontrei gimnáziumban taníttatta, innen a budapesti bölcsészkar magyar—francia szakára került. Kiváló tanárokat kapott mindkét intézményben: az előbbiben a latin—francia kultúra tiszteletét oltották belé, az utóbbiban pedig, ahol Horváth János, Eckhardt Sándor, Gombocz Zoltán voltak a kated925