Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 10. szám - Pécsi Gabriella: Mert végül..., Megátalkodottan, mégis remélve Alexnder Blok ürügyén (versek)
PÉCSI GABRIELLA Mert végül... ebben a csaló januárban megmaradt nekünk a naptár már nem tudod hova legyél a közös úttól elszakadtál mert ápolt hiénák között vezet a sétád napra-nap DE ANNYI BALSZERENCSE KÖZT virágozd föl a hársakat mert ránktör majd a zord tavasz lefagyaszt megöl betemet tábori ásód vedd elő ásd el a rigótetemet Megátalkodottan, mégis remélve majd csak elcsap az Isten — hülye íródeákot — ugyanvalóst unom már az ál-prófétaságot legyen már valaki — akár kis v-vel is — ki delfint enged látni a Szaharában is beteg vagyok már, s félő, hogy senki sem sirat meg úgy kellett neked, élő maradtál volna veszteg! 906